A kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció kapcsán legtöbben szinte kizárólag laborban, fehér köpenyes emberek által elvégzett fejlesztésekre gondolnak - mondta Glósz Andrea, a Glósz és Társa Kft. ügyvezetője a Piacésprofit.hu portálnak. Pedig a hazai vállalkozások jelentős része rendszeresen folytat kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet, csak sok esetben nincs is ezzel tisztában, ami gátolja a hatékony megvalósítást, a közvetlen és a közvetett előnyök kihasználását.
Az a vállalkozás, mely kínálatát új termékkel vagy új szolgáltatással bővíti, vagy olyan új technológiát alkalmaz, amely korábban nem állt rendelkezésére, már innovációt valósít meg. Amennyiben erre nem a piacon közvetlenül elérhető eszközök és ismeretek felhasználásával, hanem egyedi fejlesztési elképzelések alapján, a műszaki-technikai bizonytalanságok miatt kísérletezést is igénylő módon kerül sor,
akkor pedig többnyire kutatás-fejlesztés történik.
Új, egyedi termékek és szolgáltatások kifejlesztése, egyedi megrendelői igények nem szériatermékekkel, hanem prototípusokkal történő kiszolgálása, új gyártási vagy szolgáltatási folyamatok és technológiák kifejlesztése és bevezetése, például a költséghatékonyabb beszállítói tevékenységhez, elég gyakori feladat a hazai vállalkozások tevékenységében.
A kedvezményes forráslehetőségekkel még általában tisztában vannak a cégek, például az iparjogvédelemről sejtik, hogy kell egy szabadalom vagy védjegy hozzá, de a legtöbb esetben itt véget ér a tudás.
Pedig a megfelelő színvonalú projektmenedzsment nélkül nagyon nehéz hatékonyan lépni a lebonyolításban.
Glósz Andrea szerint, az átfogó gondolkodás hiánya a legnagyobb probléma.
Kevesen tudják azt is, hogy Magyarországon európai viszonylatban is egyedülálló adókedvezmények kapcsolódnak a vállalati kutatás-fejlesztési projektekhez, melyek függetlenek a vállalkozási mérettől és a megvalósítás helyétől.
Ráadásul az elmúlt években kidolgozott állami kutatás-fejlesztési tanúsítási eljárás segítségével az adózási kockázat szinte nullára csökkenthető, miközben az eljárás gyors és viszonylag szerény költségekkel lebonyolítható. A jogosult vállalkozások jelentős része mégis vonakodik ezeknek az igénybevételétől, mert megfelelő információ hiányában félnek az adózási kockázattól.
Jelenleg, ha a cégek a kutatás-fejlesztési projektjeikhez támogatást kívánnak igénybe venni, jellemzően háromféle módon állnak rendelkezésre számukra a pályázati források. Idesorolhatók a hazai költségvetésből finanszírozott K+F-pályázatok és az európai uniós társfinanszírozású pályázatok is, amelyek tizenegy operatív program alapján, öt operatív programon keresztül érhetők el.
Ezek lehetnek vissza nem térítendő, visszatérítendő források, illetve ezek kombinációja.
A közvetlen európai uniós források használata a harmadik opció. Ezek az úgynevezett közvetlen brüsszeli források. Ha valaki pályázatban gondolkodik, akkor érdemes azzal számolnia, hogy nem minden projektet támogatnak, és a támogatói döntés néha szubjektív megítélések eredménye.
A pályázatok elbírálása több esetben irreálisan hosszú idő alatt történik meg, ami a kutatás-fejlesztési projektek esetében óriási kockázatot jelent, hiszen a piacra jutás megfelelő időpontja ezekben létfontosságú elem. Mindezek alapján a szakértő azt javasolja a vállalkozásoknak, hogy a támogatást ne finanszírozási, hanem a megtérülést javító eszközként kezeljék, illetve így építsék be kutatás-fejlesztési projektjük megvalósításába.