Davosban üléseznek mától a világ urai

2018.01.23. 09:26

Ma kezdődik a davosi Világgazdasági Fórum, ahol idén Donald Trump amerikai elnök lesz a díszvendég. A legbefolyásosabbnak számító nagyvállalati és médiavezetőket felsorakoztató közel 2000 fős elit véleményét közlő első felmérések szerint a többség optimista a globális gazdasági folyamatokat illetően, a bizalmi szint hatéves csúcspontnak felel meg. Az eddigiektől eltérően idén egy női elnökség is részt vesz a munkában, kiegyensúlyozandó a meghívottak alacsony, 21 százalékos női arányát.

A Világgazdasági Fórum (WEF) keddtől péntekig ülésezik a svájci Davosban, ahová 1900 üzleti vezető, 230 médiaszemélyiség, 70 államfő érkezik összesen 110 országból. A világ elitklubjának számító rendezvényre tegnap már megérkeztek az első nagyvállalati vezetők, többek között a Goldman Sachs, a HSBC, a Bank of America, a Google, a Rolls Royce, a UPS, a Bosch, az Alibaba, a GlaxoSmithKline, a Novartis és a Cisco részéről.

A legnagyobb várakozás az előreláthatólag csütörtökön érkező Donald Trump amerikai elnök beszédét övezi, az elitfórumon ugyanis 2000 óta nem tette tiszteletét amerikai elnök. Trump várhatóan bemutatja az USA politikai programját a világ politikai és gazdasági vezetőinek.

Donald Trump, az USA elnökeForrás: 2018 Getty Images/Mike Lawrie

Az előkelő vendéglistán idén Norendra Modi indiai elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit kormányfő, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Mauricio Macri argentin elnök is szerepel, amerikai kormányzati részről pedig jelen lesz Steven Mnuchin pénzügyminiszter és Rex Tillerson külügyminiszter is. Az eseményre az utóbbi években egyre több médiaszemélyiség is meghívót kapott: eddig többek között Angelina Jolie, Brad Pitt, a U2 frontembere, Bono, Leonardo DiCaprio, Matt Damon, Goldie Hawn és Forest Whitaker tette tiszteletét, idén biztos vendégnek számít Cate Blanchett színésznő és Elton John zenész.

Cate Blanchett Oscar-díjas színésző is részt vesz a davosi csúcstalálkozón.Forrás: Dennis Van Tine / Geisler-Fotopress / DPA

Az eseményről, közel 500 újságíró tudósít.
A meghívottak mindössze egyötöde nő, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy egy héttagú női elnökséget is létrehoznak, melynek tagjai között szerepel Christine Lagarde, az IMF elnök-vezérigazgatója, Erna Solberg norvég kormányfő, illetve az IBM vezérigazgatója, Ginni Rometty. A tegnap este közölt első felmérések szerint a meghívottak kifejezetten optimista hangulatban kezdik meg a holnapi ülésezést, a globális gazdaság kilátásait hat éve nem ítélték ennyire kedvezőnek, mint most. A WEF saját magát egy politikától független szervezetnek minősíti, melyet 1971-ben alapítottak Genfben, a szervezet munkáját a tagok, és a partnervállalatok befizetéséből finanszírozzák, a nem üzleti vállalkozások meghívott képviselőinek pedig ingyenes a részvétel.

Minden évben egy olyan témát ölel fel a fórum, amely globális kihatással bír, az idei mottója a „közös jövő építése egy széttöredezett világban" címet kapta. A fórum magyarázata szerint ebbe a témakörbe politikai szinten a megosztottságot okozó kormányzati narratívák, míg gazdasági szempontból a fenntartható növekedés, és a negyedik ipari forradalom kihívásai tartoznak, összességében pedig azok a közös célok, amelyek a nemzetközi biztonság, a környezetvédelem és a globális gazdaság fellendítését irányozzák.

Elemzések már most Donald Trump szerepével foglalkoznak, kiemelve, hogy a tavalyi fórumon még kevesen hittek abban, hogy az új elnök beiktatása után nem lesz tőzsdei esés, és gazdasági bizonytalanság. Az Sand P 500-as tőzsdeindex azonban csökkenés helyett egy év alatt átlagosan 20 százalékkal emelkedett, az USA gazdasága a vártnál erősebb tempóban bővül, és a nemrég bejelentett adócsökkentési csomag, amelyben a társasági adót 35-ről 21 százalékra mérsékelték is elnyerte a vállalatvezetők többségének elégedettségét.

A fő kihívást elemzők többsége leginkább abban látja, hogy a jelenlegi kedvező gazdasági trendek meddig tarthatóak. Tavaly a rendezvény fő előadója Hszi Csin-ping kínai elnök volt, aki a szabadkereskedelem mellett érvelt, és elítélte a protekcionizmust.

Tavaly Hszi Csin-ping kínai elnök volt a díszvendég.Forrás: AFP/Fred Dufour

A fórum tanácskozásainak története 1971-ig nyúlik vissza: Klaus Schwab német közgazdász csaknem ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg a davos-klostersi üdülőhelyen általa szervezett Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra, hogy az amerikai multinacionális vállalatok terjeszkedése miatt aggódó menedzserekkel megismertesse az amerikai vállalatvezetési módszereket. Az eszmecsere szakmailag és anyagilag is gyümölcsöző volt, támogatókra is talált, Schwab pedig 25 ezer svájci frank nyereséget könyvelhetett el. Az összegből még abban az évben megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amelyet a sajtó "egy ötlet diadalaként" méltatott.

A tanácskozásokon 1973-tól - a Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer összeomlása és az arab-izraeli háború kitörése után - a gazdasági és társadalmi kérdések elemzése került a középpontba, 1974-től a meghívottak körét politikusokkal, újságírókkal, vezető értelmiségiekkel is bővítették. 1975-ben, az első tengerentúli (mexikói) küldöttség megérkezésével a globális nyitás is elkezdődött, az anyagi alapok biztosítására 1976-ban tagdíjfizetéssel egybekötött szervezeti tagsági rendszert vezettek be.

Christine Lagarde, az IMF elnök-vezérigazgatója lesz a WEF első női bizottságának egyik tagjaForrás: AFP/Fabrice Coffrini

A napirenden az európai együttműködés helyett egyre inkább a világméretű együttműködés lehetőségei, kérdései szerepeltek. A tanácskozás 1987-től Világgazdasági Fórum néven ült össze, s két évvel később már a résztvevők több mint fele Európán kívüli országból érkezett. Az éves találkozók számos fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak, sőt politikai konfliktusok megoldásában is szerepet játszottak, történelmi események helyszínéül szolgáltak. A világgazdasági fórumot 2015-ben hivatalosan is nemzetközi szervezetként ismerték el. 

1987-ben Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter felszólalásában az "adjatok egy esélyt Gorbacsovnak" szavakkal ösztönözte a résztvevőket a Szovjetunióval való kapcsolatok felvételére. Beszéde fontos eseménynek bizonyult a hidegháború lezárásának folyamatában.
A törökök és a görögök 1987-ben már-már fegyveres konfliktus rémével fenyegető vitájának elsimítása is a davosi fórumnak köszönhető: Turgut Özal török és Andreasz Papandreu görög kormányfő 1988-ban itt írta alá a kapcsolatok normalizálásáról, a magas szintű párbeszéd felújításáról szóló nyilatkozatot.
1989-ben Davosban zajlott le az Észak- és Dél-Korea közötti első miniszteri szintű találkozó, 1990-ben pedig Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár itt tárgyalt a német újraegyesítésről Hans Modrow kelet-német kormányfővel. 1992-ben Frederik Willem de Klerk dél-afrikai elnök, Nelson Mandela és Mangosuthu Buthelezi zulu politikus davosi közös megjelenése adott új lendületet a korábban fajüldöző állam átalakulásának.
Az amerikai elnökök közül először Ronald Reagan ismerte fel Davos jelentőségét, aki több alkalommal küldött videoüzenetet, hivatalban levő elnökként először és eddig egyedüliként 2000-ben Bill Clinton vett részt az eszmecserén.

Forrás: Sputnik/Mikhail Palinchak

A davosi fórum előtt minden évben közzéteszik a Globális kockázatok című jelentés.Eszerint 2018 legvalószínűbb kockázati tényezőit a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák, a klímaváltozás okozta károk, valamint a kibertámadások, az adatcsalások és adatlopások jelentik, míg a legpusztítóbb hatásúak a tömegpusztító fegyverek, a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák, valamint az ivóvízhiány lesznek.