Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Három ázsiai állam is ott van a világ leginnovatívabb országai között a friss, idei rangsor szerint. A lista első helyén nincs változás 2017-hez képest, ám nagy meglepetésre, az USA nem fért be az első tízbe.
A lista első helyén idén is Dél-Korea áll. Az egykori távol-keleti kistigris zsinórban ötödik éve viszi az aranyérmet a globális innovációs versenyben.
A Samsung továbbra is az ország legértékesebb vállalatának számít.
A cég az okostelefonok, alkatrészek, médiatartalmak és megannyi más fejlesztés révén, olyan rétegzett vállalati ökoszisztémát épített ki, melyhez csak a japán Sonyé és a Toyotáé hasonlítható.
A lista második helyén Svédország áll, míg a harmadik helyre a tavaly a hatodik pozíciót elfoglaló Szingapúr került. Ezzel a negyedik helyre utasította vissza a tavalyi harmadik helyezett Németországot, ami pedig Svájcot szorította eggyel lejjebb. Japán a hatodik helyre került a tavalyi hetedikről. Finnország két helyett rontva a hetedik, Dánia pedig idén is a nyolcadik, ahogy 2017-ben. Franciaország tavaly még nem fért be az élbolyba, most a kilencedik. Izrael megőrizte pozícióját a tizedik helyen.
Az utóbbi években látványosan erősödő Kína a 19. lett a tavalyi 21. hely után.
Ezt főként annak köszönheti, hogy az országban növekszik a mérnöki és tudományos végzettségűek száma, valamint nagy potenciál rejlik az olyan innovatív vállalatokban, mint a Huawei.
Némi meglepetést okozott az, hogy az Egyesült Államok idén a 11. helyre csúszott vissza a tavalyi 9. pozícióból, azaz nem fért be a leginnovatívabb országok elitjébe.
Szingapúr idei sikere részben azzal magyarázható, mint az USA gyenge szereplése.
Utóbbi államban ugyanis csökkent az oktatás eredményessége, kevesebb tudományos, illetve mérnöki végzettségű munkavállaló jelent meg a munkaerőpiacon. Kisebb a hozzáadott érték aránya, és ezeket a veszteségeket a növekvő termelékenység sem kompenzálja teljes mértékben. Elemzők szerint, a jól finanszírozott innovációs politikák, a nagyobb kormányzati források biztosítása, a kutatás és fejlesztés kiemelt prioritásként kezelése, meghálálja magát az országok teljesítményében.
Magyarország idén is a 27. helyen végzett, vagyis megőrizte tavalyi pozícióját, ahová a tavaly előtti év helyezéséről három helyet javítva került fel. Az ország különösen jól szerepelt az iskolai végzettségek munkaerő piaci hasznosításában és a produktivitás kategóriájában, ahol a nettó és a bruttó hazai össztermék 15. életévüket betöltött munkavállalókra jutó arányát nézik.
Idén az egyik legnagyobb vesztes Új-Zéland. A tavalyi 19. helyről a 23-ra esett vissza, azaz pozíciója négy helyett romlott az országok versenyében. Malajzia a 23. helyről a 26-a csúszott. Törökország viszont, négy helyet javítva, a 33. lett.
Az 50-es lista utolsó szegmensében Horvátország, Tunézia, Szerbia szépítettek. A lista 48. helyére Dél-Afrika, 49. helyére Irán került. Ezek az országok tavaly nem kerültek fel az 50-es listára, melyet idén is Marokkó zár.
Az elemzők azt mondják, az innováció egyik velejárója, hogy szembe kell nézni az időről időre elszenvedett kudarcokkal.
A lista eredményeinek értékelései szerint kevésbé innovatívak azok az országok, ahol a kultúra inkább a kockázatkerülő magatartást részesíti előnyben. Fontos továbbá, hogy az abban sikeres országok befektetésnek tekintik az innovációt, nem pedig muszájból kifizetendő költségnek pénzügyi velejáróit.
