Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke szerint egyes európai országok a nemzetközi fuvarozásban burkolt piacvédelmi előírásokat vezettek be, hátrányos helyzetbe hozva ezzel a magyar, illetve a kelet-közép-európai fuvarozókat. A pihenőidővel kapcsolatos szabályok jelentős többletköltséget okoznak a magyar fuvarozóknak, miközben mi nem, vagy csak lassan veszünk át hasonló szabályokat Magyarországon a külföldi fuvarozókkal szemben.
Ezzel csökken a versenyképességünk és a hatékonyságunk is.
Fülöp Zsolt hangsúlyozta, hogy a logisztikai szolgáltatók nehéz helyzetbe kerültek az építőipari árak emelkedése miatt – drasztikusan nőttek az egy négyzetméterre eső raktárépítési költségek - ráadásul a logisztikának erre a területére nem jut elegendő forrás. A nagyobb megbízók elvárása az, hogy a közvetlen közelükben épüljenek nagy raktárkapacitások.
Dittel Gábor, a NiT Hungary főtitkára szerint a magyar és kelet-európai országok piacot vettek el a nyugat-európai országoktól az elmúlt évtizedben: a 2004-es 2,9 százalékról 2016-ra 4,5 százalékra nőtt a magyar fuvarosok részaránya az uniós fuvarpiacon, ahol Lengyelország részesedése meghaladja a 25 százalékot, Németország részesedése viszont 7,9 százalékra csökkent. Erre a piaci helyzetre, a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelve ellenére, a nyugat-európai országok adminisztratív piacvédelmi eszközökkel reagáltak, a költségversenyt a kelet-európai fuvarozók pedig egyre kevésbé tudják állni.
Szintén nagy probléma, hogy a magyar áruk 50 százalékát nem a magyar fuvaros viszi el Magyarországról, aminek az egyik oka a magyar áfaszabályokban rejlik.
„Ha külföldi viszi el nincs áfa, ha magyar, akkor van." – mondta.
Dittel Gábor szerint erre a fordított áfa bevezetése lehetne megoldás, ami más területeken bevett gyakorlat. Szerinte jó hír, hogy évek óta nem volt ekkora összefogás a logisztikai szektorban, mint most.
- A fuvarozók kezdeti ellenállása már alábbhagyott az EKÁER-rel kapcsolatban, ami azért is fontos, mert a rendszer a fuvarozók nélkül nem tud hatékonyan működni - mondta Horváth Gábor, a NAV Központi Irányítás Ellenőrzések Felügyeleti Főosztályának vezetője. Az EKÁER-t kiterjesztették a 3,5 tonna feletti fuvarokra is, továbbá bevezetik a nemzeti tengelysúlymérő-rendszert (TSM), amivel pontosabb adatot kapnak a járművek súlyáról. Közel száz mérőállomást építettek ki, elsősorban azért, hogy kiszűrjék az álcázott tranzitszállítmányokat és a túlrakodott járműveket. A tesztidőszakban jelenleg 55 kapu mér, egyelőre csak figyelmezető határozatokat küldenek ki a szabálysértőknek, július 1-jétől pedig már bírságolnak is.
A főosztályvezető szerint az EKÁER-hez hasonló rendszerre uniós szinten is szükség lenne.
Hatékonyabban lehetne fellépni a visszaélésekkel szemben, ha az egyik országból elinduló szállítmányról, a másik ország is értesülne. A főosztályvezető elmondta, hogy a rendszer iránt több európai ország is érdeklődött, Lengyelország pedig már be is vezetett egy ehhez hasonló rendszert.