Az Európai Unió villamos energia szükségletének közel harmadát már megújuló energiaforrásokból nyerte 2017-ben – ismerteti a Quartz egy friss jelentés fontosabb megállapításait. Az irány és az ütem jó, de vannak olyan körülmények, amelyre a közösség egészének figyelni kell.

Ha nem változik a haladás tempója, az Unió 2030-ra, szimbolikus és gyakorlati szempontból is óriási jelentőségű mérföldkövet érhet el a megújuló energiák részarányát tekintve. Ezzel a közösség más szerveződéseknek, illetve a legnagyobb területű és népességszámú államoknak is példaként szolgálhat.

Jó ütemben halad az EU

Egy friss jelentés szerint, az Európai Unió villamos energia szükségletének valamivel több mint 30 százalékát, megújuló energiaforrásokból nyerte 2017-ben.

Holland offshore szélfarmForrás: Photononstop/Philippe Turpin

A szél, a napenergia és a biomassza hasznosítása közel 21 százalékban, a vízenergia több mint 10 százalékban részesült ebből. A szénre és a gázra alapozott energiatermelés nagyjából 20-20 százalékot jelentett az energiamixben.

Ez hihetetlen mértékű térnyerést jelent. 2000-ben a megújulók még csak 12 százalékát adták a teljes termelésnek, öt éve pedig a szénalapú energiatermelés kétszer annyit, mint a szél, a nap és a biomasszából nyert energia mennyisége összesen.

Ha a térnyerés üteme nem változik, a számítások szerint az Európai Unió 2030-ra érheti el a bűvös 50 százalékot.

Azaz erre az évre a megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiamix felét adhatja.

A szél- és a napenergia hasznosítása is növekvő tendenciát mutat az EU-banForrás: Pixabay

A bővülés éllovasai Németország és az Egyesült Királyság. Az elmúlt három év növekedésének 56 százalékát ez a két ország adta, annak ellenére, hogy a közösség villamos energia termelésének kevesebb mint 30 százalékát adják.

Sok ellentmondást kell még feloldani

Az örvendetesnek tekinthető fejlemények ellenére, sok feladat vár még az EU-ra az energetika, és azon keresztül a környezetvédelem és az emisszió nagy témaköreiben.

A jelentés összeállítói felhívják a figyelmet, hogy miközben a megújuló energiák hasznosítása gyors ütemben szorítja ki a fosszilis hordozókat, a szén-dioxid kibocsátás tavaly még valamelyest nőtt is az előző évi mértékhez képest. Ennek oka az ipari termelés, elsősorban a fémipar fellendülése volt.

A levegő minősége pedig igen eltérő Európai keleti és nyugati felén.

Míg a nyugati államokban háttérbe szorul a szén használata, addig egyes keleti európai, illetve a még nem uniós tag balkáni államok, ragaszkodnak annak használatához.

Szénerőmű Németországban: még mindig sokat használják, noha az ország élen jár a megújulók termelésébenForrás: AFP/Patrik Stollarz

Az Egyesült Királyság 2010-ről 2017-re, 28-ról 7 százalékra szorította le a szén használatát az energiatermelésben. Ehhez hasonló eredményt csak Dánia produkált a fosszilis hordozók visszaszorításában. Németországban – mely az egyik legnagyobb tiszta energia hasznosító – csak 5 százalékkal csökkent a felhasználás aránya ugyanebben az időszakban, és még mindig 37 százalék.

Ennek ellenére Németországot tartják a megújulók energiák egyik éllovasának az Unión belül. A közösség húzógazdaságának energiapolitikája azért ellentmondásos, mert miközben rengeteg villamos energiát exportál szél- és napenergiából, addig a belföldi felhasználásban még mindig a szén- és a nukleáris energia alapú termelésre támaszkodik.

Németországi szélfarm Sieversdorf közelébenForrás: AFP/Patrick Pleul

Ez a magyarázata a német energetikai szektorról jelenleg kirajzolódó, ellentmondásos képnek.

Teljesítőképességénél és eddigi eredményeinél fogva azonban, az Egyesült Királyság mellett Németország a másik, amelytől a jelenlegi EU-tagállamok közül várható, hogy energiafordulatuk révén a közösségi célok is teljesülni fognak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a többi tagállamnak ne lenne tennivalója.

Valamennyi EU-tagállamnak van tennivalója az energetika és a klímavédelem terénForrás: Pixabay

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy bár az EU-ban – a közös szakpolitikák és irányelvek révén – a közösségként teljesítendő energetikai célok adottak,

a konkrét cselekvések lefolytatása nagyrészt a tagállamokra van bízva.

Ez egy olyan, a megújuló energiákat és közvetetten a klímacélokat is érintő körülmény, melyeket a szerveződésnek és a tagállamoknak is szem előtt kell tartaniuk. Az EU ugyanis jelenleg olyan helyzetben van, hogy energiafordulatával példát mutathat más nemzetközi közösségeknek, mint az Afrikai Unió, illetve a kontinensméretű országoknak, mint amilyen India vagy épp az Egyesült Államok is.