Ki számít társas vállalkozónak, és hogyan fizeti a tb-járulékot?

A munkahelyi kommunikációs csatornák sokasága olyan, mint a cukorkák a boltban, de aztán gyorsan labirintussá válik a rendszer

Társas vállalkozónak minősül-e a társaság tagja, ha nem dolgozik a társaságban?

A társas vállalkozói jogviszonyokat az 1997. évi LXXX. törvény szabályozza, írja az Adózóna.hu-n dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő. Társas vállalkozói jogviszony kapcsán először mindenképpen érdemes tisztázni, hogy

ebben a jogviszonyban csak tag állhat.

Tehát, aki nem tagja az adott társas vállalkozásnak, annál fel sem merülhet a társas vállalkozói jogviszony.

A társadalombiztosítási ellátásokról és azok finanszírozásáról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján társas vállalkozások többek közt a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság.

A társas vállalkozási jogviszonynál az egyik csoportba azok sorolhatók, akiknél

önmagában az a tény, hogy társas vállalkozás tagjai, megalapozza a társas vállalkozói jogviszonyt.

Ilyenek többek közt az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, valamint az egyéni cég tagja. A másik csoportba azok tartoznak, akiknél a társas vállalkozói jogviszony létrejöttéhez a

személyes közreműködés is szükséges,

mint például a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik, amelynek a megnevezése tagsági jogviszony. Ide tartozik továbbá többek közt a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését megbízásban látja el, kivéve, ha a fenti tagsági jogviszonyban társas vállalkozónak minősül.

Ez utóbbi jogviszony esetében a polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el. Ha a tag megbízásban csak ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül.

Ha ez az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszony keretében tevékenykedik, akkor két jogviszonya áll fenn.

Ebből az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony, amely megalapozza, hogy az úgynevezett minimális alapok után fizesse a tb-terheket. A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Ő akkor lesz biztosított ügyvezetőként, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Nem egyszerű eligazodni a társas vállalkozói jogviszonyok között Forrás: Thinkstock

Társas vállalkozói jogviszony esetén fizetendő tb közterhek

A nem nyugdíjas társas vállalkozót az alábbi járulékfizetési kötelezettség terheli: 10 százalék nyugdíjjárulék, alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér, plusz 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (utóbbi alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese), ezen felül pedig a vállalkozás fizet 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, melyek minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

A fenti minimális alapok szerinti tb-terheket akkor is meg kell fizetni, ha a tag a társas vállalkozói jogviszonyban a feladatait ingyen látja el.

Ha nyugdíjas tag társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó nem biztosított, így nem kell bejelenteni sem.

Ha a társas vállalkozó a tevékenysége kapcsán vesz fel jövedelmet, akkor 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja a személyes közreműködése alapján, illetve az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között akkor, ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

A fentieknél részletesebb ismertető az Adózóna.hu cikkében érhető el.