Energetikai kérdésnek mondott, potenciális fegyverkezési verseny és a regionális vezető szerepért való rivalizálás állhat Irán és Szaúd-Arábia nukleáris erőműveinek terve mögött. Miközben a világ számos országában a megújuló energiaforrások nemcsak a fosszilis hordozókat, hanem az atomenergiát is fokozatosan háttérbe szorítják, az arab világ legerősebb hatalmai most kezdnek bele saját nukleáris programjaikba.

Hamarosan elkészül az Egyesült Arab Emírségek első nukleáris reaktora a fővárostól, Abu-Dzabitól nagyjából 220 kilométerre a sivatagban – írja a The Economist. A dél-koreai cég építette erőmű felhúzását egy tíz évvel korábban, Washingtonnal kötött alku teszi lehetővé. Akkor az ország vállalta, hogy sem uránt nem dúsít, sem a plutónium fűtőelemeket nem használja később – mindkét anyag alkalmas arra, hogy nukleáris fegyver alapja legyen. Irán és az olajemírség mellett azonban Szaúd-Arábia sem akar lemaradni. Kérdés, miért ragaszkodik saját nukleáris programjához akkor, amikor az energetikai kérdéseket napelemekkel is megválaszolhatná.

A szaúdi Aramco állami olajvállalat egyik gázlelőhelyeForrás: AFP/Ian Timberlake

Törekvő bronzérmes

Az Egyesült Arab Emírségek még csak most kerülhet a figyelem középpontjába, hiszen a térség eddigi atomhatalma Irán volt. Irán 2015-ben, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával kötött szerződésben vállalta, hogy nukleáris tevékenységeit korlátozza, cserébe pedig a nagyhatalmak feloldották az ország elleni szankciókat. Ugyan az Egyesült Államok tavaly év végén kétségbe vonta azt, hogy Irán tartja magát a megállapodáshoz, az orosz fél az iráni elnökkel való egyeztetést követően, épp a napokban jelentette be, hogy tartják magukat az egyezséghez.

A nagyhatalmaknak – és különösen Washingtonnak – most viszont Szaúd-Arábia miatt fájhat a feje.

Az olajkirályság ambiciózus tervében 16 erőmű megépítése szerepel, 80 milliárd dollár értékben.

A szaúdiak úgy tűnik, arra apellálnak, hogy ha Iránnak megengedték az urándúsításhoz használt centrifugák megtartását azzal a kikötéssel, hogy azt nem használja bomba előállítására, akkor ők is elindíthatják saját atomprogramjukat. 

Szaúd-Arábia és Irán is jelentős olajkészletekkel rendelkezik, vetélkedésük azonban az atomenergiára tevődhet átForrás: AFP/Str

Nagy kérdés azonban, mit léphet erre Irán és az Egyesült Arab Emírségek. Elemezők attól tartanak, a nagyhatalmaknak innentől az okoz majd gondot, hogy kezelni tudják Irán és az Emírségek követeléseit, amelyekkel akkor állhatnak elő, ha engednek a szaúdiaknak. Az olajkirályság ugyanakkor pedig azzal érvelhet, hogy ha a másik két államnak lehetnek reaktoraik, építhetnek ők is, különösen, ha amerikai cégeket hívnak meg a kivitelezésre.

Ami egyébként még mindig a kisebbik rossz forgatókönyvet jelenthetné Washington szemében. A szaúdi vezetés körül ugyanis ott van a Roszatom is, amely csúcsra járatta közel-keleti atomdiplomáciáját.

Jordánia 2015-ben 10 milliárd dolláros üzletet kötött az oroszokkal, decemberben pedig Egyiptom szerződött több mint 21 milliárd dollárért első reaktorának megépítésére. Emlékezetes az is, hogy Szalmán király tavaly négynapos hivatalos látogatáson járt Moszkvában – az első alkalom volt, hogy szaúdi uralkodó az orosz fővárosba látogatott.

Az Aramco olajfinomítója a szaúd-arábiai Dahranban: sokat égetnek el az áramértForrás: UIG via Getty Images/Myloupe

Gyanús a szaúdi atomvágy

A szaúdiak óriási volumenű atomprogramja nehezen indokolható racionális megfontolásokkal. A világ egyik legnagyobb olajkitermelője naponta több mint 400 ezer hordó olajat éget el a villamos energia előállításának céljából. Ez évente 11 milliárd dollár bevételkiesést jelent. A tervezett reaktorok közül az utolsó a 2030-as években állhat munkába, és a 120 gigawattos szükségletnek csak a hatodát fogják adni az atomerőművek.

Egyes vélemények szerint, a hatalmas, javarészt sivatagos országban inkább a gáz és főképp a napenergia hasznosítására kellene koncentrálni. Utóbbinak szinte nyoma sincs az országban: a legnagyobb napelemfarm az állami olajvállalat egyik irodaháza számára termel tiszta energiát, és a rijádi metróban is egyelőre csak kiegészítés lesz a napenergia hasznosítása. Mindez azért is különös, mert a napenergia egyre olcsóbb lesz, még a leghatékonyabb atomreaktorok termelte energiánál is.

Szaúd-Arábiában atomerőműveket építenének, noha a napenergia kézenfekvő választás lenne (illusztráció)Forrás: Pixabay

Ugyan Rijádhoz közel épül egy napelemgyár, és bejelentették egy 300 megawattos, sivatagi napelemfarm létesítését is, de ezek kis lépésnek számítanak az ország napenergia-potenciáljához képest. Az erőltetett atomprogram valódi célja az lehet, hogy Szaúd-Arábia ne maradjon le Irán mögött. Ugyan hivatalosan a perzsa Irán és az arab országok a technológiákat csak békés célokra használhatják, és nem fejleszthetnek azokkal atomfegyvereket, akár az sem zárható ki, hogy az atomversenyből később fegyverkezési verseny lehet. Irán és Szaúd-Arábia között a jemeni konfliktus csak tovább élezte a viszonyt, és ha más nem is, az biztosan kijelenthető: egyik ország sem akar lemondani régiós vezető szerepéről.