Túlterhelt menedékházak és inzultált gazdálkodók a szent tehenek ügyében

2018.02.16. 15:32

Egyre komolyabb tehertétel az indiai gazdaságnak a hinduk szent állatának, a szarvasmarhának az ügye. Ugyanakkor a – lényegében – sérthetetlen tehenek kapcsán egyre mélyülő társadalmi konfliktusokról is érkeznek jelentések, a mérsékelt, illetve világiasabb hinduk és a konzervatív tábor, valamint a muszlim kisebbség között – írja a The Economist. Úgy tűnik, a tehenek ügye olyan bonyolult kérdéskör, melyet India magával hozott a 21. századba.

Széles körben ismert, hogy a hinduk a szarvasmarhát szent állatnak tartják. Vágása, munkára fogása vallási meggyőződésből tilos, ezért India egyes vidéki részein még a fejését is legfeljebb megtűrik vagy az állat egészsége érdekében végzett tevékenységként fogadják csak el. A hindu szent tehén jelenségére számos magyarázat született.

Napjainkban a kérdés jóval differenciáltabb, mint néhány évtizede vagy évszázada: az állat tejét már hasznosítják, az erősödő középosztályban pedig a szárnyas húsok fogyasztása mellett, megjelent a marhahús fogyasztása is - Indiában üzemelnek marha-vágóhidak is. Ahogy arról is érkeznek hírek, hogy az utcán kóborló állatokat a nélkülözők egyszerűen elrabolják. Ám a tehén továbbra is szent állatnak számít, és megannyi politikai-gazdasági konfliktus forrása.

Újdelhiben készült felvétel: megszokott a városokban a bókászló szarvasmarhák látványaForrás: AFP/Dominique Faget

Utcán kóválygó kiöregedett jószágokat gyűjtenek be

Az India nagyvárosairól élő képhez sokáig hozzátartozott a kóborló, általában elaggott tehenek látványa. A jószágok jellemzően önkiszolgáló módon oldották meg saját ellátásukat, és azt ettek, amit találtak. Ez azonban változóban: az utcai élelmiszerárusok, zöldség-gyümölcs kereskedők mind kevésbé engedik meg az állatoknak, hogy portékáikból lakmározzanak, amelyek aztán a szemétben turkálva próbálnak betevőhöz jutni.

A kóborló állatokat tehénvédő milíciák gyűjtik be, hogy afféle idősek otthona szerű marha-menhelyre vigyék azokat – igen gyakran megmentve az állatokat attól, hogy befogják és levágják őket azok, akiknek a barangoló marhák jelentik az élelmet, vagy csak egyszerűen húsigényüket akarják kielégíteni.

Egy ilyen "utcai tehénrablást" mutat az alábbi felvétel, amelyet Gudzsarat szövetségi állam Mahemdvad településén rögzített egy biztonsági kamera. A képsoron az látható, hogy az utcán kóborló egyik állatot egy személyautóba tuszkolják:

Akik főként - de nem kizárólagosan - a legalsó kasztot jelentő, és általában igen szegény körülmények között élő „érinthetetlenek” csoportjaiból kerülnek ki. A tehénvédők többsége pedig a szélsőséges, de legalábbis konzervatív meggyőződésű hinduk köréből. Ők nemegyszer szabadcsapatokba szerveződve, botokkal, de előfordul, hogy szúró- és vágófegyverekkel, esetleg lőfegyverrel oldalukon járják az utakat, és – felfogásuk szerint – megmenekítik a marhákat attól, hogy levágják azokat. S ha kell, maguk is rabolnak: egyes beszámolók szerint, az India lakosságának 14 százalékát alkotó iszlámhívők közül az állattartókat, mind gyakrabban érik atrocitások a tehénvédők részéről. Elrabolják tőlük az állatokat, bántalmazzák a gazdálkodót, de állítólag meg is gyilkoltak olyanokat, akik a teheneiket azért tartották, hogy aztán vágóhídra adják el őket.

Az egyik, brit alapítású, jelenleg az indiai hadsereg kezelésében lévő tehénfarmon hűtőmosást kapnak az állatok a nyári hőségbenForrás: AFP/Sanjay Kanojia

Csak 2017-ben 37 ilyen támadásról érkezett jelentés. S miközben az ország lakosságának jelentős része nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez, India 29 államának többsége tiltja, vagy erősen korlátozza a tehenek leölését. Radzsasztánban külön tehénjóléti minisztérium működik, Gudzsaratban pedig akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat az, aki szent állatot vág le.

Több más államban pedig a helyi vezetés által támogatott, de legalábbis megtűrt, tehénvédő különítmények járőröznek az államhatároknál és ellenőrzik az arra haladó gépjárműveket.

Az atrocitások a hindu-nacionalista párt 2014-es hatalomra kerülése után szaporodtak meg. A 2010 után jelentett támadások 97 százaléka egyes források szerint a Bharatiya Janata (BJ) politikai formációhoz, illetve azokhoz az államokhoz köthető, ahol hatalomba kerültek. Narendra Modi miniszterelnöknek szűk mozgástere van a kérdésben, és kormánya csak szóban bizonyult határozottnak az esetek és a jelenség kivizsgálásában, mivel nem veszíthetik el háttértámogatásukat sem. Úgy tűnik, Modi és jobboldali kormánya egyelőre a hallgatás stratégiáját választotta.  

A "Szelfizz marhával!" kampány egyik rendezvénye, mely kezdeményezés azért indult, hogy megszüntesse a marhák vágását Indiában, és rávegye az embereket, hogy inkább élő állatként hasznosítsák a szent állatotForrás: NurPhoto/Debajyoti Chakraborty/NurPhoto/Debajyoti Chakraborty

Lehet, hogy nem is a tehenekről szól

Egyes vélekedések szerint, a jelenség valójában nem vallási meggyőződésre, hanem a közösségek közötti ellentétre, elsősorban hinduk és muszlimok konfliktusos viszonyára vezethető vissza. Az utóbbi évek megszaporodó tehénvédő akciói már a tejipart is visszafogják.

India tejfeldolgozó ipara jelenleg 83 milliárd dolláros, és növekedésben van – illetve növekednie kellene az igények kiszolgálása miatt, ám számos megkárosított vagy inzultált gazdálkodó, nyugalma érdekében, inkább nem bővíti állományát.

Különösen úgy, hogy a konzervatív hinduk számonkérésétől kell tartania akkor, ha a hasznot már nem hozó állatát levágja, vagy egyszerűen szélnek ereszti.

A tehenek menedékházai pedig egyre inkább túlzsúfoltak, így a tehénmentő milíciák „megmentette” jószágok körülményei gyakran nem lesznek jobbak, mintha szabadon bóklászhatnának az utak mentén. A menedékházak költségeihez pedig a gazdálkodóknak akkor is hozzá kell járulniuk, ha nem akarnak. Például Radzsasztánban külön illetéket kell fizetni a gazdálkodónak akkor, ha menedékhelyre adja be állatát – sokan mégis ezt választják azért, hogy elkerüljék a meggyőződéses hinduk rosszallását. Egyes településeken pedig adománygyűjtő dobozok találhatók a menedékfarmok számára – bár egyáltalán nem átlátható az, hogyan használják fel a szarvasmarha-otthonok az így összegyűjtött pénzt.

A tehenek ügye egyes államban politikai vitát is gerjeszt, a kormány azonban úgy tűnik, nem akar semmit kezdeni azzal, ha lincshangulat alakul ki a marhavágók ellenForrás: AFP/Dominique Faget

A Reuters jelentése szerint, a Modi-kabinet 2014-es hatalomra kerülése óta, jelentősen megnőtt a marháknak szánt nyugdíjas otthonok lakóinak száma. Hat államban, ahol a BJ színeiben politizáló első miniszter került a kormány élére, a korábbi 84 ezerről, napjainkra nagyjából 126 ezerre nőtt a gaushalasnak hívott 110 intézményben az agg tehenek száma. Nincs pontos nyilvántartás arról, hogy ebből mennyi állat érkezett oda marha-kommandók révén, de 14 helyszínen elmondták, vettek át állatokat ilyen csoportoktól.

Utóbbiak egyébként nem csak menhelyre, hanem vidékre is szállítanak befogott vagy elrabolt állatokat. A szegény vidéki családoknál – India lakosságának kb. 70 százaléka ide sorolható – 

gyakran a szent tehén a legértékesebb vagyontárgy a tejtermelése révén.

A tehénvédők menedékházaknak adják át, vagy vidéki szegény családokhoz viszik a befogott állatokatForrás: AFP/Dominique Faget

Csak becsülni lehet a jelenség gazdasági nagyságrendjét. Egy állat értéke – függően attól, milyen minőségű tejet ad – a nullától egészen a 25 ezer rúpiáig terjedhet (nagyjából 100 ezer forint). Egyes becslések szerint Észak-Indiában nem kevesebb, mint 190 ezer állatot fogtak be tehénvédő csoportok, körülbelül 36 millió dollár értékben.Ez meglehetősen tekintélyes összeg egy olyan országban, ahol mintegy 270 millió ember él napi 2 dollárnál (kb. 520 forint) kevesebből.