A lengyel kormány egy önkéntes, a munkáltatók által nyújtott nyugdíjprogramot indítana, amelyből évente 20 milliárd zloty (azaz közel 1500 milliárd forintnyi) megtakarításra számít, és ezzel párhuzamosan a tőkepiac erősödésére.

Pawel Borys, a program felelőse a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy a kormány javaslata már a jövő év elején hatályba léphet. A kabinet arra is készül, hogy átdolgozza a nyugdíjpénztárak meglévő rendszerét, amely jelenleg 54 milliárd dollár értékű eszközt kezel.

Van hová fejlődni, hiszen a lengyel háztartások megtakarítási rátája Európában az egyik legalacsonyabb az OECD adatai alapján. A negatív listát a görögök vezetik, ahol a jövedelem -19,3 százalékát takarítják meg az állampolgárok (azaz felélik a megtakarításokat), de a lengyelek, az angolok és a portugálok is sereghajtók, igaz, ők már csak mínusz 1-2 százalékkal. Ezzel szemben olyan országokban, mint Olaszország, Egyesült Államok, Csehország, Franciaország, a jövedelmükből 4-8 százalékot takarítanak meg az állampolgárok, míg az élbolyban a svájciak és a svédek állnak 16-19 százalékkal, és jó a megtakarítási hajlandóság még a németeknél is, közel 10 százalékos. Magyarország nem szerepel a Bloomberg által közölt listán.

Ha Magyarország is átvenné ezt a példát, ez lehetne az ötödik nyugdíjpillérForrás: Shutterstock

A varsói kormány a héten körvonalazta a terveit, és nyilvános konzultációt indított. Pawel Borys szerint a javaslatokat több nemzetközi befektető pozitívan értékelte, összehasonlítva az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság hasonló nyugdíjrendszerével.

A javaslat a következőket tartalmazza:

  • a rendszer önkéntes lesz, de induláskor minden jogosult lengyel állampolgárt tagként kezelnek. A kormányzat arra számít, hogy a 11,4 millió jogosult háromnegyede a programban marad
  • az éves megtakarítás az első évben 6 milliárd zlotyt hoz majd, a teljes kiépülés után pedig évente 15-20 milliárdos bevétellel számolnak
  • a rendszerbe fokozatosan veszik fel a vállalatokat, kezdetben a legalább 250 embert foglalkoztató cégekkel indulnak
  • a bérek 2 százalékát fizetnék a lengyelek az adómentes nyugdíjazási számlákra, a munkáltatók pedig további 1,5 százalékkal toldanák azt meg, ezen felül mindkét fél szabadon dönthetne egy további 4,5 százalékos megtakarításról is
  • a kormány 2019-ben 1,1 milliárd zloty értékű bónuszokat fog nyújtani a program résztvevőinek, ami évente 3 milliárd zlotyra fog emelkedni az azt követő években
  • a befektetési alapkezelők és befektetési stratégiák kiválasztása a munkáltatók feladata lesz, elsősorban a lengyel piac konstrukcióiból választhatnak majd, a külföldi befektetések 30 százalékos plafonban lennének maximalizálva
  • a kormány arra számít, hogy az új nyugdíjszámlákon nagyjából 30 százalékban részvények, 30-40 százalékban államkötvények lesznek, a fennmaradó részt pedig egyéb befektetések, köztük vállalati kötvények tehetik ki

Két évvel ezelőtt a befektetők sokat foglalkoztak a varsói kormány nyugdíjterveivel, miszerint az alapok eszközeinek 75 százalékát az egyéni nyugdíjazási számlákra ruháznák át, a többit pedig az állami demográfiai tartalékalapnak adnák. Pawel Borys most megerősítette, hogy ennek a forgatókönyvnek a fő elemei változatlanok maradnak.

Magyarországon egyedül az Allianz nyújt vállalati nyugdíjat, amelyről a Portfólió cikke számol be.