Új támogatóra lelhetnek a Csendes-óceán déli vizeinek szigetei Kína személyében. Miután az eddigi legfontosabb donorországok elkezdték megvágni a térség számára juttatott segélyeket, hiteleket és más forrásokat, Kína bejelentkezett a szigetek új pénzes nagybácsijának szerepkörére. Vannak, akik szerint el kell fogadni, ha az egzotikus szigetvilág államai úgy döntenek, elfogadják a terjeszkedő Kína pajtási ajánlatait. Melyeknek egyszer bizonyosan meg kell fizetniük az árát.

Ahogy a térség hagyományos, gazdagabb donorországai fokozatosan csökkentik forrásaikat, úgy Kína egyre nyíltabban lépne a nyugati hatalmak helyébe a csendes-óceáni szigetvilág támogatásában – írja az Asia Times. Kérdés, ténylegesen mennyibe fog ez kerülni a segítségre kétség kívül rászoruló államocskáknak, ha elfogadják az óriás jobbját.

A Marshall-szigetek egyik atollja egy vihar utáni áradáskor: szükség van a nagyobb országok segítségéreForrás: AFP/Giff Johnson

Utak a semmibe vagy a fejlődés támogatása?

Még a szigetvilág legnagyobb támogatójának, Ausztráliának a vezető politikusai sem értenek teljesen egyet abban, hogyan viszonyuljanak ahhoz, hogy Kína támogatásokat és kölcsönöket folyósít az eddig általuk (is) pénzelt szigetvilágnak.

Az ország nemzetközi fejlesztésekért felelős minisztere éles hangon bírálta Pekinget, mert szerinte Kína koncepció nélküli, haszontalan infrastrukturális fejlesztéseket finanszíroz, utakat épít a semmibe.

Az ausztrál külügyminiszter viszont diplomatikusabb hangvételt választott idén februárban, és azt mondta, Ausztrália üdvözöl minden olyan befektetést, mely a fejlődő országokba áramlik, hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, és nem kergeti adósságcsapdába a fogadó országot.

Az, hogy Ausztrália és hagyományos nyugati szövetségesei aggodalommal figyelik, hogy Kína mind nagyobbra nyitja pénztárcáját, ha Óceániáról van szó, egyértelműen jelzi a geopolitikai súlypont eltolódástól való félelmet.

A nyugati államok ugyanis – nem utolsósorban a részükről biztosított támogatások révén – a térség meghatározó hatalmainak számítanak. Ez megváltozhat azzal, hogy Kína látványosan a vezető finanszírozó szerepére jelentkezett be a térségben.

Úgy tűnik, Kína nem fukarkodik a térség támogatásával, terveik lehetnek a szigetek államaivalForrás: Imaginechina/Xu Jingbai

Innentől alig csordogál majd

A Lowy Institute, ausztrál kutatóintézet szerint, Kína 2006 és 2016 között, évente 209 millió dollárral támogatott kilenc államot a nyugati pacifikumból. Fidzsi, Kelet-Timor, Pápua Új-Guinea, Szamoa, Tonga, Niue társult állam, a Cook-szigetek, Vanuatu és a Mikronéziai Szövetségi Államok szerepelnek ezen a listán.

Ez az összeg még elmarad a hagyományos donorországok ráfordításaitól. A canberrai vezetés évente 870 millió amerikai dollárt juttatott a térségbe, ez az odaérkező globális támogatás mértékének 60 százaléka. Új-Zéland 235 millió, az Egyesült Államok 221 millió dollárt küldött oda. Az elemzők szerint ugyanakkor – miután utóbbi két országban ezen összegek lefaragásáról döntöttek – igen rövid idő alatt, Kína a második legnagyobb támogató országgá léphet elő a térségben.

Ausztrália mögé Kína léphet fel a térség második legnagyobb pénzelőjének szerepkörébenForrás: Pixabay

Az Egyesült Államok és Új-Zéland bejelentése igen kedvezőtlen a szigetek államaira nézve. Az USA a korábbi nagyságrend harmadát szánja a csendes-óceániai szigeteknek, míg Új-Zélandon a GDP-hez igazítják a mértéket, amely így várhatóan nagyjából egy évtizedig biztosan alatta marad a mostani összegnek. Mikronézia és a Marshall-szigetek a teljes külföldi támogatástól elesik így, Pápua Új-Guinea pedig annak 66 százalékától.

Ausztrália egyelőre fenntartja támogatási programját, de annak fókuszába idén Pápua Új-Guinea kerül.

A világ – kulturális és földrajzi értelemben – egyik legkevésbé feltárt országa 1974-ig Canberra irányítása alatt állt, mielőtt elnyerte függetlenségét, de Ausztrália azóta is kitüntetett figyelemmel kísérő az országgal kapcsolatos fejleményeket.

Kína mindent támogat

A pekingi vezetés – úgy tűnik – most jön csak igazán lendületbe a parányi szigetek okán. Az oda juttatott pénzek mintegy 40 százalékát a közlekedés fejlesztésére fordítják, azért, hogy a térséget is bekapcsolhassák az új Selyemút keringésébe. 20 százalék jut a kormányzatok, a civil társadalom és az oktatás fejlesztésére. Kína évente 850 millió dollárral járul hozzá a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának működéséhez, mely a térség legfontosabb, az ottani államokat összefogó tömörülése.

Kína a legtöbb pénzt Pápua Új-Guinea és Fidzsi számára adja.

Előbbi országnál a nyersréz, az olaj- és az aranytartalékok kiaknázása lehet a mögöttes cél, míg a Fidzsi-szigetek kapcsán az erdőségekben és a mezőgazdaságban láthat fantáziát Peking.

A támogatott országok pedig különösen szívesen fogadják a kínai pénzeket, és nem zavarják őket az ausztrál aggodalmak. Ugyanakkor egyesek hangot adnak aggályaiknak, hogy mibe fog majd később kerülni a szerény gazdasági teljesítményű államoknak a kínai támogatás.

Pápua Új-Guineára fókuszál idén Ausztrália, a többi állam viszont bízhat KínábanForrás: Tóth Sándor

Egyszer majd kérhet tőlük valamit

Pápua Új-Guineán például 300 millió dollárért bővítették az ország legnagyobb kikötőjét, kínai háttér-finanszírozással és részvétellel. Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint, a projekt nem tekinthető sikeresnek, mivel az eredetileg tervezettnél 134 millió dollárnál többe került, előre fel nem mért kivitelezési problémák miatt.

De egyesek nem csak az összegek nagysága, hanem a kínai részéről csak kölcsönként adott pénzek miatt is aggodalmukat fejezik ki. Az ilyen pénzeket 15-20 év alatt, 5-7 éves türelmi időszak után kell törleszteni, 2-3 százalékos kamattal, ami megfelel a globális standardoknak.

Csakhogy ezek óriási kihívást jelentenek azoknak a parányi országoknak, melyek GDP-je gyakran még egy közepes nagyságú nyugati városénál is kisebb.

Ráadásul az országok egy része már így is adósságot görget maga előtt. Fidzsi költségvetési hiánya 2016-ban meghaladta a GDP 5 százalékát, külső adóssága pedig a 833 millió dollárt. Pápua Új-Guineában szintén hasonló mértékű hiánnyal és 22 milliárd dolláros adóssággal küzdenek.

Kína a Fidzsi-szigetekben éppúgy fantáziát lát, mint Pápua Új-GuineábanForrás: Jean-Michel Cousteau Resort Fiji

Mindezek ellenére úgy tűnik, Óceánia államainak és Ausztrália közeli szomszédjainak sem fordul meg a fejében, hogy nemet mondjon a kínai pénzekre. Az Australian Strategic Policy Institute szenior elemzője, Anthony Bergin ezzel kapcsolatban viszont azon az állásponton van, a nyugati országoknak egyelőre nem kell tartaniuk a térségben tapasztalható kínai térnyeréstől. Szerinte Ausztráliának is el kell fogadnia azt, hogy tengeri szomszédjai maguk döntsék el, mi a jó számukra – még akkor is, ha vége az, hogy meg kell feszülniük a segítség meghálása miatt. Vagy akkor is, ha még nem ismert milyen árat kérhet mindezen felül Kína ezektől az államoktól.