Mit tehet egy cégvezető a sikkasztó alkalmazottak ellen?

A cégvezetők nem mehetnek el a biztonsági kockázatok mellett

Nem csak hazánkban, vagy a kelet-európai országokban okoz problémát, hogy az alkalmazottak könnyen elcsábulnak, ha valami jelentősebb értéket lenyúlhatnak a cégüktől, hanem a világ minden pontján probléma ez, még a nyugati államokban is, legfeljebb eltérő mértékben. Ha megszüntetni nem is lehet, de azért van rá mód, hogy a cégvezető csökkentse ezeket.

A külső visszaélések, így a lopás, hackelés, adathalászat útján lenyúlt céges értékek mellett viszonylag keveset hallunk a belső visszaélésekről, azaz a cégüket meglopó alkalmazottakról. Pedig ez is megér egy misét.

A Kroll Global Fraud & Risk Report tizedik éve készül el; a jelentés a fent említett trend kibontakozását követi nyomon, írja a Bitport.hu. A legfrissebb jelentés számol be a minden eddiginél nagyobb összegek eltulajdonításáról, ami egyébként már eddig is minden évben emelkedett. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy most elérte a csúcsot és ezután csökkenni fog, vagy legalább szinten marad.

Az egész világot tekintve, leginkább a piaci kartellezés és a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélés mértéke nőtt.

Az ilyen jellegű visszaélések száma egy átlagos szervezet esetében az Association of Certified Fraud Experts 2016-os becslése alapján

globálisan a bevétel 5 százalékára tehető, de országonként eltérnek az arányok 1 és 10 százalék között.

A cégvezetőknek azonban nem kell belenyugodniuk ebbe. Léteznek megoldások Enterprise Fraud Management (EFM) néven, melyek segítenek a cégeknek feltárni ezeket a csalásokat, sőt egyből tájékoztatják a cégvezetést is.

Például a Continuous Auditing & Monitoring Platform nevű fejlesztés SAP és Oracle rendszereken kutat visszaélések után, mesterséges intelligenciával, gépi tanulással.

2-3 hónapnyi vizsgálattal teljesen átvilágít egy vállalatot és még egy komoly jelentést is ad róla.

Az EFM rendszerek nélkül úgy kaphatnak pofonokat a cégvezetők, hogy nem is tudnak róla Forrás: Science Photo Library/LEONELLO CALVETTI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Leonello Calvetti/Science Photo

Két külföldi projektben már bizonyított is az ellenőrző rendszer. Olyan anomáliákat találtak, mint például 182 azonos vezeték- és keresztnevű alkalmazott, vagy 26 alkalmazott eltérő nevük ellenére is azonos számú bankszámlát használt, de egyéb hibás adatokat tartalmazó személyes adatokra is rábukkantak. Bár nem tartozik a csalásgyanúhoz, de jócskán találtak nyugdíjkorhatárt betöltött munkatársakat, akiket már nyugdíjba kellett volna küldeni.

Természetesen a beszállítói oldalon is találtak problémákat, például

eltérő nevű, de azonos című partnereket találtak, akiknek a bankszámlaszáma is ugyanaz volt.

De több száz olyan alkalmazottat is volt, aki saját hozzáférését megosztotta egy beszállítóval. Sőt, még egyes alkalmazottak céges kötődései is napvilágra kerültek.

A számlák vizsgálata még meglepőbb eredményeket hozott. Az egyik esetben

az egyetlen nap alatt kibocsátott számlasorozatok értéke meghaladta a 9 milliárd dollárt,

ezen belül egy beszállítótól származó, minimum 5 ezer dolláros számlák duplikációja is 4,3 milliárd dollárra rúgott. Sőt, az azonos számlaazonosító alatt szereplő, azonos (legalább 100 dollár) értékű beszállítói számlák duplikációja is 123 millió dollárra rúgott.

Persze ez nem volt mind visszaélés, de az ilyen gyanús esetek utólagos, egyenkénti célzott vizsgálata fényt deríthet arra, hogy melyik mögött van csalás.