Több mint kétszeresére nőtt azoknak a városoknak a száma 2015 óta, ahol túlsúlyba kerültek a megújuló energiaforrások a fosszilis hordozókkal szemben. Az elemzők optimisták, szerintük a települések nem csak akarják, de képesek is végrehajtani a tiszta energiaforrásokra való átállást.
Míg 2015-ben 42 olyan város volt, ahol a villamos energia ellátás legalább 70 százalékát megújuló forrásokból nyerték, addig 2017-re ez a szám meghaladta a 100-at.
Egész pontosan 101 ilyen várost regisztrált
friss jelentésében a klímaváltozással és környezetvédelemmel foglalkozó nonprofit szervezet, a CDP.
A vizsgált minta 570 települést tartalmazott.
A CDP-nél úgy vélik, a jelentés adatai átfogóan mutatják be azt, mit tesznek a települések a megújuló energiák hasznosítása érdekében. Kyra Appleby, a szervezet egyik elemzője úgy fogalmazott, adataik a városok elkötelezettségét és ambícióját mutatják az energiafordulat végrehajtásának kérdésében.
A munkatárs kiemelte, örvendetes, hogy
olyan nagyvárosok mint Auckland, Nairobi, Oslo és Brazíliaváros, sikeresen hátat fordítottak, illetve fordítanak a fosszilis energiahordozóknak.
A megújuló energiával működő városok között ott van a bezzegváros Reykjavik, ahol kizárólag geotermikus és vízenergiával oldják meg az ellátást. De a listán szerepel a svájci Bázel is, ahol megújuló energiát a város saját szolgáltató vállalata biztosítja a település számára.
Egyetlen város szerepel a jelentésben az USA települései közül, ez pedig a Vermont megyében található Burlington, amely már 2015-re megvalósította a teljes átállást. Egy másik jelentés szerint,
a tengerentúlon összesen öt olyan város található, ahol az átállás megvalósult.
Burlington városa a biomassza, a vízenergia, a szél- és a napenergia kombinált hasznosításával váltott. A polgármester szerint, ezek a fejlesztések sokat lendítettek a helyi gazdaságon is, városának példáját pedig követésre ajánlja.
Az Egyesült Államokban jelenleg 58 város van, mely egyértelmű célként tűzte ki a teljes energiafordulat megvalósítását, köztük olyan nagy települések is, mint San Diego és Atlanta.
Az Egyesült Királyságban is nő az elköteleződést vállaló városok száma, jelenleg 84 olyan van, ahol kitűzték az átállás céldátumát, legkésőbb 2050-ig.
Az igazán figyelemre méltó azonban az, hogy a CDP jelentésében szereplő 43 város közül, melyek 100 százalékban megújuló forrásokra támaszkodnak, 30 település Latin-Amerikában van. Ezeken a helyeken főként a vízenergiával oldják meg az energiatermelést.
A bejelentések alapján, júliusig bezárólag,
Latin-Amerika városai összesen 183 millió dollárt költenek majd tiszta energiával kapcsolatos projektekre.
Bár ez az összeg kevesebb az európai (1,7 milliárd dollár) és az afrikai (236 millió dollár) tervezett költéseknél, utóbbi térségekben arányosan nézve, kevesebb az átállást már megvalósított városok száma.
Izland fővárosa pedig azt a célt tűzte ki, hogy 2040-ig mentesíti mind a közúti személy-, mind pedig az áruszállítást a fosszilis hordozóktól.
A jelentés vizuális illusztrációja (angol nyelven) alább tekinthető meg: