Új tengeri stratégiával akadályoznák az észak-koreai csempészetet

Észak-Korea,  tengeri hajók, Észak-Korea zászló
3101704 05/18/2017 A flag aboard the North Korean ship Man Gyong Bong at the Vladivostok port. This is the first visit of the cargo and passenger boat on the new regular route, Rajin Port - Vladivostok. Semen Apasov/Sputnik
Vágólapra másolva!
Új tengeri stratégia megalkotásához invitálja az Egyesült Államok és Japán a világ számos nagyhatalmát illetve érintett országát egy közeli időpontú, egyelőre meg nem nevezett helyszínen zajló találkozóra. A cél, hogy közös erővel akadályozzák meg azt, hogy Észak-Korea továbbra is kijátssza az ellene érvényben lévő kereskedelmi szankciókat.
Vágólapra másolva!

Magas szintű, multilaterális találkozót kezdeményezés az USA és Japán, ahová Nagy-Britannia, Dél-Korea, Ausztrália, Szingapúr, illetve Franciaország képviselőit is várják - írja a The Asahi Shimbun. A cél, hogy stratégiát alkossanak tengerészeti erőfeszítéseik összehangolására és bővítésére, melyek eredményeként felszámolhatnák az Észak-Koreába irányuló, tiltott áruszállításokat.

Az Észak-Koreába érkező tiltott árukat már a tengeren átrakodják Forrás: AFP/Sputnik/Semen Apasov

Tengeri áruátrakodásoknak kell véget vetni

Észak-Korea minden jel szerint, továbbra is megsérti az érvényes ENSZ-szankciókat, melyek alapján rengeteg áruról és nyersanyagról kellene lemondania, büntetésként azért, mert nem állította le fegyverkezési illetve atomfegyver-programját. A hírek szerint, a lator állam mind gyakrabban folyamodik ahhoz a megoldáshoz, hogy

a tiltott árukat szállító hajókról még a tengeren átpakolják az árut egy olyan járműre, mely aztán hazaszállítja a Phenjan számára fontos készleteket.

A legutóbbi ilyen, gyanús tengeri tranzakció február 24-én történt. Sanghajtól 220 kilométerre, egy, a Maldív-szigetek zászlaja alatt hajózó tartályhajóról,

vélhetően üzemanyagot szivattyúztak át egy észak-koreai zászlajú szállítóhajóra.

Az észak-koreai gazdaságot mind rosszabbul érintik az ENSZ-szankciók Forrás: AFP/Ed Jones

Úgy tűnik, ezekből a partizánakciókból a nemzetközi közösség meghatározó országainak legfelsőbb szinten lett elegük. Például Abe Shinzo japán miniszterelnök február 26-án telefonon beszélt Theresa May brit miniszterelnökkel, a beszélgetés egyik központi témája pedig a gyanús tengeri tranzakciók ügye volt.

Franciaországot pedig azért szeretnék bevonni a kiterjesztett közös fellépésbe, mert annak területi érdekeltségei és katonai bázisai vannak a Csendes-óceánon és az Indiai óceánon.

Nagyon sok vizet kell ellenőrizni

Japán és USA azért is szeretne más államokat bevonni az együttműködésbe, mert ez a két állam még együttesen sem képes minden felmerülő feladatot ellátni. Egy magas rangú japán külügyi tisztviselő azt mondja, országa nem rendelkezik elegendő hajóval ahhoz, hogy akkora vízfelületet ellenőrizzen, amekkorán megtörténhetnek a tiltott árucserék.

Japán eddig a Japán-tengeren és a Kelet-Kínai-tengeren próbálta megelőzni a csempészetet.

Egyelőre csak ötletek láttak napvilágot arra, milyen stratégia és milyen konkrét eljárások mentén próbálnák felszámolni Észak-Korea tiltott tengeri árucsempészetét. Az USA már jelezte, hogy fontolóra veszi további eszközök biztosítását a Csendes-óceán ázsiai térségeinek ellenőrzésére.

Észak-Korea nem az első alkalommal próbálkozott tengeri átrakodással február végén (illusztráció) Forrás: Pixabay

A további információk szerint, elképzelhető olyan megoldás, melynek keretében

az együttműködő országok felosztják maguk között az ellenőrizendő vízfelületet, mind térben, mind pedig időben, hogy elejét vegyék a lator állam próbálkozásainak.

De az együttműködés keretében arról is határozniuk kell az országoknak, mi történjen a csempészhajókkal. A kiszivárgott információk szerint, az USA és Japán is hajlik afele, hogy valamennyi csempészhajót el kell fogni és eljárás alá vonni, függetlenül attól, melyik ország zászlaja alatt hajózik.