Így lesz zöld a 2020-as tokiói olimpia

Tokyo 2020 - Olympic and Paralympic Games paralympic solympic games sports SPORT LOGO
The official logos of the 2020 Olympic and Paralympic Games pictured at the townhall in Tokyo, Japan, 15 November 2016. Photo: Wolfgang Kumm/dpa
Vágólapra másolva!
Gőzerővel készül Tokió városvezetése a 2020-as olimpiai és paraolimpiai játékokra, melyek rendezési jogát a japán főváros nyerte. A Quartz oldalán megjelent cikkből az is kiderül, milyen fejlesztéseket valósítanak meg, hogy azok ne csak az olimpiai játékokat szolgálják ki, hanem a metropolisz zöld fordulatát is segítsék a rendezvényeket követően.
Vágólapra másolva!

A tokiói városvezetés úgy tekinti, a közelgő olimpiai játékok miatt végrehajtott fejlesztések nem csak a helyi gazdaságot mozdítják a fenntarthatóság irányába. Tokióban úgy vélik, hogy az újdonságok a társadalom egészének életminőségére is kedvezően hatnak.

Legutóbb is jól sült el

A japán fővárosban legutóbb 1964-ben rendeztek olimpiát. Az aakkor megvalósított infrastrukturális beruházások a későbbi japán gazdasági fejlődés megalapozásához is hozzájárultak. Például ebben az évben állt munkába a híres japán „golyóvonat”, a nagysebességű és azóta is üzemelő Shinkansen, illetve kezdte meg termelését több gyár, amelyek azóta is hozzájárulnak a világ egyik élvonalbeli gazdaságának számító Japán teljesítményéhez.

Diákok köszöntik, hogy 2020-ban Tokió rendezheti meg az olimpiai és paraolimpiai játékokat Forrás: NurPhoto/Alessandro Di Ciommo/NurPhoto/Alessandro Di Ciommo

A 2020-as olimpiai játékokra már más célokat tűztek ki Tokióban.

Az ambiciózus vállalás szerint, legalább az események nyitó és záróünnepségét zéró emissziósra próbálják kihozni.

Ennek kulcsa a szénhidrogénből a hidrogén hasznosítása. A tokiói városvezetés szemében ugyanis az olimpiai játékok is annak eszközei, illetve lehetősége, hogy a város közelebb kerüljön 2030-as határidejű, fenntarthatósági vállalásainak teljesítésében.

Ezek tételesen a következők:

  • A város 2015-ben a villamos energia 11 százalékát nyerte megújuló forrásokból, 2030-ra ezt az arányt 30 százalékra kívánják növelni.
  • A 2000-es szinthez képest, 30 százalékkal csökkentik a város károsanyag-kibocsátását.
  • 200 ezer üzemanyag-cellás autóval számolnak a település útvonalain, melyek 150 hidrogén-állomáson „tankolhatnának”
  • Szintén a 2000-es év értékéhez képest, 38 százalékkal csökkentenék az energiafelhasználást.

A megnevezett főbb fejlesztések egy részét már a két év múlva esedékes játékokra megvalósítanák.

Így például növelnék az üzemanyag-cellás járművek és bővítenék a hidrogén-töltőállomások számát.

A 2020-megvalósított fejlesztések egy átfogóbb programba illeszkednek Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Wolfgang Kumm

Aranyat mobilból

A városvezetés arra vállalkozik, hogy úttörő technológiájú olimpiai falut épít a sportolóknak a játékok idejére. A létesítményben alacsony károsanyag-kibocsátással, hidrogénre épített energiaellátást valósítanának meg.

Nagy reményeket fűznek a városüzemeltetésben használható mesterséges intelligenciákhoz, illetve azokhoz a fejlett információtechnológiai megoldásokhoz, melyek támogatják az energiafelhasználás optimalizálását. Ebben egy amerikai cég, a Sensus is partnere lesz Tokiónak, mely vállalat a közüzemi adatelemzés és az intelligens mérési technológiák vezető vállalata globális viszonylatban.

Tokió vezetése különösen büszke arra, hogy

2001 óta úgy sikerült feljebb tornászni a metropolisz gazdasági teljesítményét évi 850 milliárd dollárra, hogy közben csökkentették az energiafelhasználást.

A már nem használt mobilokból rengeteg értékes fém nyerhető ki, melyet az olimpiai érmék gyártásánál is használnak majd (illusztráció) Forrás: Getty Images/Geber86/Geber86

Azt pedig, hogy sok japán szívügyének érzi a nagyszabású, nemzetközi figyelem övezte eseménysorozat sikerét, jól mutatja a hozzájárulás az olimpiai érmék elkészítéséhez.

A játékokra nagyjából 5 ezer darab érmét kell elkészíteni a sportolók számára. Egy tipikus mobiltelefon 0.048 gramm aranyat, 0.26 gramm ezüstöt és 12 gramm vörösrezet tartalmaz. A már nem használt készülékek nagy mennyiségben tehát jelentős forrásai az értékes nyersanyagoknak, melyek ki is nyerhetők a szemétre kerülő kütyükből. A japánok már több mint 80 ezer darab, nem használt telefont és más elektronikai berendezést adományoztak az illetékes szervezetnek. Az ezekből kinyert ritka fémeket a sportolók medáljainak gyártásában használják.