Csökkenést mutattak a zürichi ingatlanárak a tavalyi utolsó negyedévben, amire közel két éve nem volt példa. Ráadásul a kereslet várhatóan idén sem fog felpattanni. Egyesek szerint véget érhet a nagy ingatlanpiaci áremelkedés az egyébként rendkívül drága városban.

Majdnem két éve nem volt példa arra, hogy csökkenjenek az ingatlanárak Svájc legnépesebb városában. A tavalyi negyedik negyedévben azonban beütött a gyengülés, és ezzel láthatóan megtört az egy évtizede tartó felfutás – írja a Bloomberg.

A zürichi ingatlanpiac azonban az elmúlt 10 évben igen jelentős drágulást produkált, ahogy

több mint 50 százalékkal, átlagosan 1,3 millió svájci frankra (1,4 millió dollár) emelkedtek az árak. A drágulási hullámot a svájci jegybank által bevezetett negatív kamatok is fűtötték.

A további árcsökkenést támogatja azonban, hogy a várakozások szerint idén sem fog érdemben nőni a kereslet, mivel egyre kevesebben költöznek Zürichbe. Ezzel szemben más európai városok, mint Frankfurt és Amszterdam, szembe kell hogy nézzenek a beáramló lakossággal, ahogy számos vállalat telepíti át a dolgozóit Londonból a brexit miatt.

Lefordulás a csúcsról

A zürichi lakásárak idén a legjobb esetben is csak kicsit mozdulhatnak el, de akár tovább is eshetnek – mondják a Zürcher Kantonbank szakértői. A svájci pénzintézet ingatlanpiaci szakértője szerint a kitartó gyengülés fordulópontot hozhatna a zürichi ingatlanpiacon. Peter Meier az ezt alátámasztó tényezők között említette, hogy Zürich lakosságának növekedése tavaly 1,1 százalékra csökkent. Hangsúlyozta, ezzel együtt a keresetek sokkal lassabb mértékben bővültek az ingatlanok drágulásához viszonyítva.

A bankok jelenléte sokat számít a svájci ingatlanpiaconForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Az ingatlanárak most rendkívül magasak, különösen azon befektetők számára, akik hozamot remélnek az ingatlaneszközeiktől – mondta Fredy Hasenmaile, a Credit Suisse Group ingatlanpiaci elemzője. Mindazonáltal amint Svájcban megkezdődik a kamatpolitika normalizálása, könnyedén beüthet a korrekció – tette hozzá.

Ezzel együtt a Svájci Központi Banktól a piac a közeljövőben még nem vár kamatemelést. A közgazdászok úgy számolnak, hogy a betéti ráta még 2019 végéig mínusz 0,75 százalékos mélyponton maradhat.

A bankok hatása

Mindeközben Zürich a banki leépítéseket is megszenvedi. A svájci város gazdasága ugyanis erősen támaszkodik az ott működő pénzintézetekre, melyek nagyjából 90 ezer embert foglalkoztatnak Zürichben. Az iparági elbocsátások azonban visszahúzták a várost a globális térképen, aminek következtében Zürich a kilencedik helyre csúszott vissza a globális pénzügyi központokat rangsoroló indexben – 2013-ban a város még az ötödik volt.

Az látszik tehát, hogy bár a pénzügyi társaságok részéről még mindig érezhető az élénk kereslet, de összevetve a mostani állapotokat az öt évvel ezelőtti szinttel, egyértelműen komoly csökkenés tapasztalható.