Miért nem innovatívak a magyar cégek?

Magyarországon a cégek a GDP 1,5 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre vagy innovációra. Ez meglehetősen alacsony, a 2020-ra vállalt teljesítésnek mindössze a fele. Az alulteljesítésnek egyik oka, hogy a vállalkozások nem is tudják, hogy végeznek ilyen tevékenységet.

Ez pedig sokba is kerül nekik, mert akár adókedvezményt is igénybe vehetnének. A Via Credit szerint

a beruházási költségek után a kisvállalkozások 70, míg a nagyvállalatok akár 50 százalékos támogatáshoz is juthatnak.

A jogszabályok három különböző kutatás-fejlesztéshez, illetve innovációhoz kapcsolódó adókedvezmény igénybe vételét teszik lehetővé. A társasági adóban lehetőség van az adóalap csökkentésére, illetve külön kedvezményként a beruházás költségeinek mérséklésére. Emellett a 210/2014 számú Kormányrendelet értelmében 3 millió euró feletti beruházás esetén a projekt értékének legfeljebb 25 százalékát kitevő pénzbeli támogatást is igénybe lehet venni.

Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója szerint

sok vállalkozás minden bizonnyal úgy végzi az innovációt, hogy nem is tud róla.

Mert például azt termékfejlesztésnek hívja. Az innováció ugyanis nem csak azt jelenti, hogy köpenyes figurák kémcsöveket melegítenek vagy mikroszkóp fölé görnyednek. Innováció lehet egy új termék kifejlesztése, de akár egy régi termék gyártási mechanizmusának fejlesztése is.

Ha ezeket a fejlesztéseket a cég strukturáltan végezné, cserébe kedvezményeket, támogatásokat kaphatna. A támogatások alapvetően azért járnak, mert a vállalkozások üzleti kockázatot vállalnak a kutatás-fejlesztés során, s a támogatás ezért a kockázatvállalásért jár. Akkor is, ha az innováció nem jön be, nem lesz új termék vagy új gyártási technológia.

A három támogatási lehetőség önállóan is igénybe vehető, de a legtöbb hozzáadott érték akkor keletkezik a vállalatok számára, ha kombinálva használják ki azokat

– mondta a Via Credit szakértője. Már néhány százmillió forint összegű projekteknél is célszerű igénybe venni az adókedvezményeket.

Legjobb esetben a beruházási költségek után kisvállalkozások 70 százalékos támogatáshoz juthatnak, nagyvállalatok pedig 50 százalékoshoz.

Ez olyan mintha a beszállító 50-70 százalékos árkedvezményt adna a beszerzendő gépek árából – tette hozzá Alex.

A magyar cégek innovatívabbak, mint amennyire az tudatosul bennük Forrás: Dreamstime

A kedvezményeket bármilyen cég igénybe veheti. De mivel ez adókedvezmény, annak a vállalkozásnak éri meg mérettől függetlenül, amelyiknek magas az adózás előtti eredménye. Ez nagyságrendileg minimum 100-200 millió forintot jelent. A beruházás költségeinél ugyanis csak a 100 millió forintnál nagyobb költés számolható el.

Ha ennél kevesebb lenne az adózás előtti eredmény, a ráfordított extra munka nem minden esetben térül meg az adókedvezményen keresztül.

A kedvezmény elsősorban Pest megyén kívül vehető igénybe és néhány felzárkóztatandó pest megyei településen.

A támogatást adókedvezmény formájában lehet igényelni, ami nagyvállalatok esetén a beruházási összeg 50 százaléka, egyéb vállalkozásoknál 70 százaléka lehet. A kedvezményt 12 év alatt lehet „lelakni" az adóból.

A beruházás-ösztönzési rendelet azonban kizárólag a nagyvállalatokat támogatja, itt azonban nem releváns az adózás előtti eredmény. A jogosultsági kritériumoknál nem vizsgálnak sok mindent a nagyvállalati státusz igazolásán túl. A maximum 25 százalékos támogatást főleg egyéb szakmai szempontok adják meg.