MNB: a vártnál nagyobb lesz a fogyasztás és a beruházások növekedése

2018.03.29. 12:01

A decemberi Inflációs jelentés óta beérkezett adatok alapján kedvezőbb fogyasztási és beruházási folyamatokat, valamint enyhén erősebb exportnövekedést várnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői. Emiatt az előző jelentéshez képest rövid távon magasabb, 3,9 százalék helyett 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak erre az évre a csütörtökön megjelent legfrissebb Inflációs jelentésben.

A jövő évtől azonban fokozatosan lassuló GDP-növekedési ütemet várnak: 2019-ben 3,3 százalékos, azt követően 2,7 százalékos növekedést vár az MNB.

Kedvező körülmények miatt nő a fogyasztás

A fogyasztás növekedését elősegíti a fogyasztói bizalom historikusan magas szintje és a lakáspiaci élénkülés másodkörös hatásai. A háztartások, miközben a reáljövedelmek növekedése lassul, emelik jövedelemarányos fogyasztásukat, eddig ugyanis az MNB szakértőinek korábbi várakozásánál nagyobb megtakarításokat halmoztak fel alapvetően a későbbi lakásvásárlások érdekében.

Az aktuális prognózis szerint az idén a megtakarítási ráta a 2017-es szintje körül alakul.

Az MNB előrejelzése szerint, idén a vártnál is nagyobb mértékben nő a hazai fogyasztás (illusztráció)Forrás: Shutterstock

Előretekintve azonban 2019-től a fogyasztási hajlandóság emelkedésével összhangban a jelenlegi magas szintjéről csökken, majd 2020-ban a visszaeső lakossági beruházásokkal párhuzamosan stabilizálódik - olvasható a márciusi Inflációs jelentésben.

Az MNB erre az évre 3,8 százalékról 4,4 százalékosra javította a háztartások fogyasztási kiadásaira vonatkozó idei prognózisát, ami a következő két évben 3,0 százalékosra csökken.

Nem lesznek nagy kilengések az inflációban

Az inflációra vonatkozó prognózis alapvetően változatlan az előző jelentéshez képest.

Idén 2,5, jövőre 2,9, 2020-ra 3,0 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak.

A következő hónapokban főként az üzemanyagokhoz kötődő bázishatások következtében emelkedik az infláció, de továbbra is a 2,5-3,5 százalékos toleranciasáv alsó felében alakul.

A dinamikus béremelkedés hatását több tényező tompítja.

Nem kell tartani durva inflációs hatástól az MNB előrejelzése szerint (illusztráció)Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A bérmegállapodás keretében megvalósuló szociális hozzájárulási adó mérséklése, a társasági nyereség adó 2017-es csökkentése és a gazdaság fokozatos fehéredése egyaránt visszafogja a béremelések inflációra gyakorolt hatását.

Emellett az eurozónában az inflációs kilátások tartósan mérsékeltek, valamint a lakossági inflációs várakozások is historikusan alacsony szinten stabilizálódtak, azaz összességében szintén fékezik az áremelkedés ütemét.