Mindenki céget akar alapítani

2018 első negyedévében 7100 fölé emelkedett a cégalapítások száma, hasonlóan magas érték 2014-ben volt utoljára. 7127 új cégalapítás került közzétételre 2018 első negyedévében, ez 10 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát és 5 százalékkal az előző negyedévet.

Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója szerint a 2012 óta folyamatosan szigorodó cégjogi környezet úgy tűnik, mostanra meghozta eredményét, a cégalapítási trend és a gazdasági trend közeledik egymáshoz. A korábbi évekre ez kevéssé volt igaz: a 2012 előtti évekre a dömpingszerű cégalapítás a gazdasági trendtől függetlenül jellemző volt.

A 2012-es cégjogi szigor a cégalapítások drasztikus visszaesését hozta, ami átváltott stagnálásba az elmúlt 4 évben, pedig ezekben az években a gazdaság teljesítménye már javulóban volt.

2-3 negyedévből nagyon hosszú távú következtetéseket még nem érdemes levonni,

de az elmúlt időszak bizakodásra ad okot.

2017 utolsó és 2018 első negyedévében is stabilan növekedtek a cégalapítási számok, ami azért is különleges, mert gyakorlatilag

2012 óta nem volt két egymást követő negyedév, amikor növekedett volna a frissen létrejövő cégek száma.

A cégalapítási láz most megalapozottabbnak tűnik, mint a korábbi években, de hosszú távú hatásról még nem beszélhetünk Forrás: Shutterstock

Természetesen a magas cégalapítási szám önmagában nem jelent megváltást a hazai gazdaság számára.

Jó jel, hogy a gazdasági teljesítmény szinkronban mozog a cégalapítással, de a szinkronnak a tartóssága még kérdéses, illetve a cégek várható élettartama sem túl rózsás még.

Ágazati szinten vizsgálva, az elmúlt 10 évre jellemző volt, és most is bebizonyosodott, hogy az építőipar reagál a legérzékenyebben a gazdaság változásaira

– mondja az Opten szakértője.

Az építőipar már közel egy éve növekedő cégalapítási számokat produkál, de ez eddig kevés volt az összágazati cégalapítási kedv átbillentéséhez. Az építőiparhoz azonban felzárkózott az energetika, a közigazgatás, a vendéglátás és a logisztika, így ezen ágazatokkal összességében már általános cégalapítási hullámról is beszélhetünk.

Cégalapítási index ágazatonként 2018 első negyedévében:

• villamosenergia-, gáz-. gőzellátás, légkondicionálás: 16,67 százalék
• építőipar: 11,47 százalék
• közigazgatás, védelem: 11,16 százalék
• szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: 8,39 százalék
• adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység: 7,87 százalék
• szállítás, raktározás: 7,12 százalék
• kereskedelem, gépjárműjavítás: 6,01 százalék
• ingatlanügyletek: 5,96 százalék
• pénzügyi, biztosítási tevékenység: 5,26 százalék
• egyéb szolgáltatás: 4,86 százalék
• művészet, szórakoztatás, szabad idő: 4,84 százalék
• bányászat, kőfejtés: 4,72 százalék
• feldolgozóipar: 4,46 százalék
• információ, kommunikáció: 4,39 százalék
• mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 4,20 százalék
• oktatás: 4,08 százalék
• szakmai, tudományos, műszaki tevékenység: 3,89 százalék
• vízellátás, szennyvíz gyűjtése kezelése, hulladékgazdálkodás: 3,12 százalék
• humán-egészségügyi, szociális ellátás: 2,56 százalék

A magas cégalapítási számoknál azonban még magasabb a cégtörlések száma.

2018 első negyedévében 8879 cég került törlésre, ami ugyan 13 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos értékénél, de 7 százalékkal magasabb az előző negyedévi értéknél.

A magas cégtörlések és a magas cégalapítási számok tehát azt jelzik, hogy még távolról sem állt be az egyensúlyi helyzet. A cégek száma összességében csökkenőben van, és a cégstruktúrának szüksége is van további tisztulásra. Nagy kérdés, hogy a most induló cégalapítási hullám mennyire lesz tartós, illetve hosszú távon milyen életképességűek lesznek 2018 „újszülött" gazdasági társaságai.

Forrás: Opten

Az Opten – Cégfluktuációs Index értéke, mely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, az első negyedévben átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Tolna, Zala és Baranya megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Pest és Heves megye produkálta.