Milliók halnak meg évente, mert úgy főznek, ahogy

A világ számos térségében még mindig egészség- és környezetkárosító tűzhelyeken és tüzelőanyaggal készülnek az ételek (illusztráció)

A háztartásokban, az ételek hagyományos tűzhelyeken készítésekor keletkező füst az egyik legnagyobb, akár halálos veszélyt is magában hordozó ártalom az emberekre. A feltörekvő országok szegényebb lakói annak ellenére kitartanak hagyományos főzési megoldásaiknál és tüzelőanyagaiknál, hogy számos felvilágosító kampány tereli őket a környezetbarát és az egészségre kevésbé ártalmas megoldások felé.

Hiába választják szét otthonaikon belül a parányi konyhát a lakótér más részeitől és biztosítják a főzéshez használt tüzelőanyag füstjének távozását, ettől még ezek a hagyományos ételkészítési eljárások rendkívül egészségkárosítók. Emellett a környezetnek sem tesznek jót, ugyanis mértéktelenül igénylik a fát, a szenet. Vagyis mindazokat az anyagokat, melyek kitermelése és felhasználása inkább árt a bolygó ökológiájának, mint használ.

A világ számos térségében még mindig egészség- és környezetkárosító tűzhelyeken és tüzelőanyaggal készülnek az ételek (illusztráció) Forrás: Pixabay

Hagyományos tüzelőanyagok

Fát és faszenet Afrikában, szenet Kelet-Ázsiában, fát és állati ürüléket pedig elsősorban Dél-Ázsiában használnak az egyszerű, hagyományos jellegű tűzhelyekhez. A The Economist arról ír, szembe kell nézni azzal a helyezettel, hogy a világ jelentős részén az ételeket még mindig ezeknek a tüzelőanyagoknak a felhasználásával készítik.

Bár önmagában egy-egy hagyományos háztartási tűzhely kicsinek, jelentéktelennek tűnhet a globális léptékhez képest,

a Nemzetközi Energiaügynökség adataiból kiderül, hogy együttes jelentőségük óriási.

A szervezetnél úgy becsülik, 2016-ban a világ energiaszükségletének 5 százalékát ilyen tüzelőanyagokból („biomassza” besorolás alatt) elégítették ki.

A szélturbinák és a naperőművek együttesen is kevesebb energiát termeltek ennél.

Ezek a hagyományos tüzelőanyagok, illetve füstjük, a legalattomosabb környezeti gyilkosnak számítanak.

A háztartásokban keletkező füst egészségkárosító hatásaiban évente mintegy 2,6 millió ember hal meg világszerte.

Ételt készítő indiai nő: évente több millióan halnak meg a hagyományos tűzhelyek használatához köthető egészségügyi hatások miatt Forrás: AFP/robertharding/Godong

Ezek a tűzhelyek pedig hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is. A szén-dioxid és a metán után, a főzőhelyeken elhasznált szénhez kapcsolható kibocsátás

a harmadik a sorban, amely hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

Eközben pedig az erdők is pusztulnak. Afrika erdős területeinek fél százalékát veszíti el évente az irtás következtében, ami rosszabb arány az ázsiainál.

Az elégetett tüzelőanyagok gázai is hozzájárulnak a globális felmelegedéshez (illusztráció) Forrás: AFP/Altopress/Frédéric Cirou

Környezetbarát fordulatra lenne szükség

A kormányok illetve a segély- és jótékonysági szervezetek, évtizedek óta próbálkoznak szemléletformáló és alkalmazott programokkal egyaránt. Ezektől azt remélik, hogy tisztább tüzelőanyagok használata felé terelhetik az embereket. Az elsődleges cél az, hogy a gázzal – akár a cseppfolyósított formával, az LPG-vel, azaz az autógázzal – és a villamos energiával

leválthassák a hagyományos tüzelőanyagokat.

A fordulat másik vonatkozását a hatékonyabb tűzhelyek és kapcsolódó eszközök használata jelentené. Globális viszonylatban ugyanis – eltekintve annak kulturális mintázataitól – jelentős gazdasági és energetikai vonatkozása van annak, hogy a bolygó lakosságának igen nagy része még fosszilis tüzelőanyagokat használ, nem hatékony tűzhelyeken.

Ételt főző ugandai nő egy tradicionális kialakítású konyhában, ám ahol a tűzhely energiahatékonysági átalakításon esett át Forrás: AFP/robertharding/Ben Langdon

Ez a gyakorlat jellemzően a legszegényebb társadalmi csoportokba tartozóknál van jelen. 2000 óta a mélyszegénységben élők száma globális viszonylatban nagymértékben csökkent, most – nemzetközi standardok alapján számítva – mintegy 600 millió ember tartozik ide a korábbi 1,7 milliárd helyett. A csecsemőhalandóság szintén örvendetes mértékben, 49 százalékkal csökkent.

Ugyanakkor ezt a javulást nem követte az ételkészítés konyhai gyakorlatának változása.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint, mintegy 2,5–2,8 milliárd főre tehető globális viszonylatban, a konyhában a környezetre és egészségre káros tüzelőanyagokat használók száma.

Hagyományos pakisztáni ételt készítő nő otthonában: továbbra is több milliárd ember készíti ételét hagyományos tüzelésű és nem hatékony tűzhelyeken Forrás: AFP/hemis.fr/Chretien Eric

Egy, a „tiszta főzés" ügyében elkötelezett nemzetközi szervezet, eltérő módszertani számítással, de hasonló következtetésre jutott: az ilyen főzési megoldásokkal ételt készítők száma 2015 óta emelkedő tendenciát mutat.

A cikk folytatásában arról olvashat, miért tűnik heroikus kihívásnak a világ legszegényebb térségeiben működő, szemléletformálást és gyakorlati programok megvalósítását végző nonprofit szervezetek munkája, és arról, hogy a világ egyik legnépesebb országában, milyen eredményt értek el a környezetbarátabb főzési eszközökkel két év alatt. Lapozzon!