Az Egyesült Államokban 1986-ban jelent meg egy tanulmány American Women in Transition címmel, melyet a Russell Sage Foundation készített. A tanulmány azt az 1980-as években elindult folyamatot elemezte, amelynek során a nők már nemcsak a háztartást vezették, hanem nagy részük már munkát vállalt, pedig ez egy évtizeddel korábban még egyáltalán nem volt megszokott dolog. A 80-as évek közepére a háztartásbéli anyák háromötöde ment el dolgozni, ez a hihetetlen átalakulás pedig a popkultúrában is megjelent és az olyan filmek, mint a Working Girl és a 9 to 5, illetve Helen Gurl Having It All című könyve is már a nőket és a munkát helyezte előtérbe.

Az 1980-as években az Egyesült Államok vezetett a női foglalkoztatottság terén a fejlett országok között. Az évtized közepén ugyanis a 25 és 54 év közötti amerikai nők 70 százaléka dolgozott. Ez, összehasonlítva az akkori német és osztrák adatokkal, kimagasló volt, hiszen előbbinél ez az arány 57, míg utóbbinál 59 százalék volt.

A Nemzetközi Valutaalap nemrégiben megjelent világgazdasági előrejelzéséből azonban kiderül, hogy míg Németország és Ausztria az 1980-as években még jócskán az Egyesült Államok mögött kullogott a nők foglalkoztatottsága terén, addig mára már utolérték, sőt meg is előzték azt. A 25 és 54 év közötti nők 74 százaléka dolgozik manapság Amerikában, viszont Ausztriában ez a szám már 76 százalék, a németeknél pedig 83 százalék.

illusztrációForrás: Heritage Images/Getty Images/Worldwide Photography

A The Economist nem tartja meglepőnek, hogy lassult a növekedés ezen a téren, hiszen a 70-es évek végén és az ezt követő évtizedben gyakorlatilag a semmiből ugrott meg a nők száma a munkaerőpiacon, mostanra pedig elérte azt a szintet, ahonnan a további bővülés már nehezen érhető el, főleg akkor, ha az állam nem tesz semmit az ügy érdekében.

Az összképhez az is hozzátartozik, hogy nem minden nőnek kell dolgoznia, vagy éppenséggel nem mindegyikük szeretne.Persze ebből nem vonható le az a következtetés, hogy az Egyesült Államokban azért állt meg a növekedés, mert a nők fennmaradó része már nem szeretne dolgozni.

illusztrációForrás: Getty Images/gilaxia/Gilaxia

Ennek éppen az ellentéte igaz, vagyis az USA azért maradt le a versenyben, mert más államokkal szemben, nem hoztak olyan törvényeket, amelyek megkönnyítették volna a nők elhelyezkedését és munkavállalását, miután visszajöttek a szülési szabadságról. Az IMF jelentésében rámutat, hogy óriási a különbség az európai országok és az Egyesült Államok között a nők számára nyújtott támogatások terén az európaiak javára. 

Az IMF két fontos területet emel ki a tanulmányban. Az egyik a gyermek-, illetve idősgondozás, a másik pedig a szülési szabadság.

A szülés szabadságnál a legszembeötlőbbek a különbségek a két kontinens között. Az európai jogrendszerekben kötelezik a vállalatokat, hogy szülés vagy örökbefogadást követően fizetett szabadságra mehessenek a nők. A munkáltatóknak az Európai Unióban biztosítaniuk kell a legalább 14 hetes szülés szabadságot, de az országok többsége még ennél is hosszabb időt garantál, sőt vannak olyan helyek, ahol apasági szabadság is jár.

Így próbálják ösztönözni a cégeket, hogy bátran alkalmazzanak olyan nőket is, akik gyermekvállalási korban vannak.

illusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/monkeybusinessimages/Monkeybusinessimages

Ezzel szemben az Egyesült Államok a kevés olyan fejlett ország között van, ahol egyáltalán nincs fizetett szülési szabadság. Az IMF arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a döntések vagy éppen ezeknek a hiánya, nagy szerepet játszik a mindenkori egészséges gazdasági környezet megteremtésében. Nem hagyható figyelmen kívül a gazdag államokban végbemenő demográfiai változás sem. Egyre kevesebb gyermek születik, a népesség folyamatosan öregszik, ez pedig komoly nyomást jelent a munkaképes korúaknak.

A tanulmány szintén már foglalkozik azzal is, hogy a 25 és 54 év közötti férfiak egyre nagyobb csoportja esik ki a munkából az automatizálás következtében. Ez a csökkenés leginkább az Egyesült Államokban szembeötlő, mert míg 1985-ben az ebbe a korosztályba tartozó férfiaknak még a 94 százaléka dolgozott, addig ez szám ma csak a 88,5 százalék.

illusztrációForrás: Getty Images/Petar Chernaev/Pixelfit

Ennek a pontos okait nem lehet biztosan megmondani, de az IMF szerint az opioid krízis, valamint a börtönbe került férfiak növekvő száma is komoly szerepet játszik a munkaerőpiac változásában.

Az Egyesült Államokban 2016-ban 64 ezren haltak meg kábítószer-túladagolásban.Ebből pedig az következik, hogy a nők felértékelődnek és egyre fontosabbá vállnak a munkáltatók számára, hiszen csökken a férfi munkaerő. Az egyik tanulmány szerint az amerikai GDP 11 százalékkal lett volna alacsonyabb 2012-ben, ha ma is ugyanannyi nő dolgozna, mint az 1970-es években.

Trump elnöksége alatt azonban elindulhat a változás. A republikánusok és a demokraták már egy ideje vitáznak arról, hogy bevezetik a szülési szabadságot, most azonban a republikánus párton belül Ivanka Trump Marco Rubio szenátorral együtt kampányol azért, hogy további támogatókat szerezzen az ügynek. Donald Trump még 2016-ban vetette fel a szülési szabadság ötletét, és ezzel ő az első amerikai elnök, aki komolyan lobbizni is kezdett ennek érdekében.