A fejlett automatizálás jobb és motiválóbb munkahelyeket teremthet az emberek számára - áll az ABB, a világ egyik vezető energetikai és ipari automatizálási beszállítójának közleményében. Azonban, mint azt egy új tanulmány megállapítja, még a jövő munkahelyeire leginkább felkészült országoknak is át kell gondolniuk az oktatásuk és képzésük rendszerét, hogy megfelelően fel tudják készíteni polgáraikat a jövő állásaira.
Az emberek és robotok közötti együttműködés új megközelítésében, emberek és automatika illetve a mesterséges intelligencia, nem ellenségei egymásnak. Ellenkezőleg, a szemléletmódváltás előrevetíti annak a lehetőségét, hogy a rutin feladatoktól megszabaduló ember az idejét és az energiáját a több tehetséget és nagyobb fokú szakértelmet igénylő, értékesebb munkára fordítja majd, az ismétlődő, fizikai erőt igénylő vagy veszélyes munkákat pedig a robotokra bízza.
Egyre több feladatot látnak el a gépek
Ideális esetben az intelligens automatizáláson alapuló gyáripari gazdaságra történő sikeres átállás, lehetőséget kínál az emberi tehetségnek a magasabb szintű termelékenység elérésére, és arra, hogy motiválóbb, magasabb szakértelmet igénylő állásokat hozzon létre.
A robotok valószínűleg hamarosan képesek lesznek ellenőrizni és felügyelni az automatizált folyamatokat, azaz akár önmagukat is.
Úgy tűnik azonban, még a legjobban felkészült országoknak is hatékonyabb oktatáspolitikát és képzési programokat kell kidolgozni, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni a teljes szakmai pályafutást végigkísérő folyamatos tanulásra.
Új index segíti a felkészülést a robotkorszakra
Az ABB és a The Economist Intelligence Unit mostantól egy új indexszel monitorozza az egyes országok felkészültségét.
Az úgynevezett Automatizálás Felkészültségi Index (ARI) bejelentése kapcsán közzétett jelentés szerint, az intelligens automatizálás gazdaságba történő zökkenőmentes integrálására, a felkészültséget tekintve
a rangsor élén Dél-Korea, Németország és Szingapúr állnak.
A jelentés ajánlása, hogy az oktatáspolitikai lépéseknek és a képzési programoknak kell biztosítani az emberek felkészítését az automatizálási technológiák és a mesterséges intelligencia gyors bevezetése esetén az új, emberközpontúbb munkafeladatokra. Ezeknek a feladatoknak a tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a roborok mind több, rutinszerű feladatot vesznek át.
Napjainkban az innováció olyan ütemű, és a foglalkozások változása olyan sebességű, hogy mindenkinek hozzá kell férnie az élethosszig tartó tanulás lehetőségéhez."
Az emberi lehetőségek felelős, technológiával történő kibővítése, amihez párhuzamosan folyamatos oktatás és képzés társul, előmozdítja a gazdasági jólétet és a növekedést - mondja Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója.
A jelentés, amely az automatizálási felkészültség alapján 25 országot vizsgált és rangsorolt, megállapítja, hogy a világ számos országában még csak most kezdik felismerni a mesterséges intelligenciában, valamint a robotikára alapozott automatizálásban rejlő lehetőségeket és kihívásokat.
A tanulmány leszögezi, hogy „a kormányok, az ipar, az oktatási szakemberek és más érdekelt felek között nagyobb fokú együttműködés szükséges ahhoz, hogy a politikai döntéshozatal lépést tudjon tartani az automatizálás terén zajló innovációval."
Dél-Korea, Németország és Szingapúr mellett, a változások új hullámára leginkább felkészült országok között az ARI alapján az első tíz közé sorolt országok a következők: Japán, Kanada, Észtország, Franciaország, Egyesült Királyság, USA és Ausztrália. Magyarországot ebben a jelentésben még nem értékelték.