Nemzeti tisztasági napot tartottak a rabszolgák alapította országban

2018.05.09. 11:04

Új elnököt, Julius Maada Bio-t választották meg országuk vezetőjének a világ egyik legszegényebb és egyúttal legszennyezettebb országának, Sierra Leone-nak polgárai március végén. Az államfő egyik első intézkedésének eredményeként, újra nemzeti tisztasági napot tartottak a nyugat-afrikai államban - írja az egyik hírportál. A gyakorlatot még a katonai junta vezette be, bő két évtizede.

Május 5-én megtartották új elnökük alatti, első nemzeti tisztasági napjukat Sierra Leone lakói. Az akció része volt annak a kampánynak, amelyet a kormány és az új elnök az általános higiéniai színvonal emelése érdekében indított. A kormány a miniszterek és a köztisztviselők bevonásával akar példát mutatni.

Rabszolgák alapították a szegény országot

Sierra Leone fiatal, a 18. század végén alapított állam. Első telepesei főként egykori fekete rabszolgák voltak, akiket főként Észak-Amerikából, kisebb részben pedig Londonból telepítettek oda angol kereskedők.

Nemzeti tisztasági napot tartottak május 5-én Sierra Leone-banForrás: AFP/Saidu Bah

A 19. században felgyorsult az eredetileg Afrika különböző térségeiből elhurcolt volt rabszolgák és azok leszármazottainak szervezett odaszállítása. Az újonnan érkezettek, keveredve az ott maradt telepesekkel, a társadalomban és a nyelvben is létrehozták, illetve elterjesztették a krio-t (kreol), a domináns réteget illetve közbeszédi nyelvet. Utóbbi a 18. században, a rabszolgák beszélte észak-amerikai nyelvben gyökeredzik.

Sierra Leone-t viszontagságos gyarmati múlt és az 1961-es függetlenség után, nem kevésbé szomorú jelen jellemzi. 1991 és 2001 között több tízezren vesztették életüket a különböző politikai erőkhöz, illetve katonai szerveződésekhez köthető polgárháborúban.

Utcákat és szennyvízelvezetőket is takarítottakForrás: AFP/Saidu Bah

Az ország gazdasága gyakran 4, 5, sőt, a 6 százalékot is meghaladó GDP-arányos mértékben nőtt a 2010-es évek után - igaz, rendkívül szerény bázisról indulva.

Ám a Világbank jelzése szerint, Sierra Leone-t az eladósodottság, a gyenge kormányzás, a fiatalok munkanélkülisége éppúgy fenyegeti, mint a csökkenő állami bevételek, valamint az, hogy fontos nyersanyagából, a vasércből sem képes kitermelni a kívánt évi 9 millió tonnát.

Annak ellenére sem, hogy a vasérc megbízhatóbb bevételi forrást jelent, mint a gyémántbányászat. A vasérctermelés 2015-ben már csak a GDP 10 százalékát adta. 2013-ban még 13 százalékát. A lakosság mintegy 70 százaléka élelmiszer-önellátásra rendezkedett be.

Julius Maada Bio, az áprilisban beiktatott új elnök, egy régi gyakorlatot élesztett újjáForrás: AFP/Sia Kambou

Elégedettek a csatornatisztítással

Az ország fővárosában, Freetownban, a Kroo Bay nevű szegénynegyedben lakók százai vettek részt a nemzeti tisztaság napján a munkában. Több tonnányi műanyag hulladékot és más szemetet szedtek ki a csatornákból és a szennyvízelvezetőkből. Ezek olyannyira telítettek voltak hulladékkal, hogy a szemét miatt felduzzadt víz, esőzések idején, áradással fenyegette a környéket.

Több százan dolgozak Freetown szegénynegyedében isForrás: AFP/Saidu Bah

Bio elnök és kormánya is részt vett a szemétellenes akcióban, a köztisztviselők oldalán. A kormány tagjai elégedetten nyilatkoztak annak eredményéről, különösen pedig az állampolgári aktivitásról.
Szeretem az emberek lelkesedését. Egyértelmű, hogy tiszta környezetet akarnak maguknak" – nyilatkozta az AFP-nek az egészségügyi miniszter.

A katonai junta öröksége

A tisztasági napot havonta megtartották 1992 és 1996 között. Az akkori katonai vezetés elsősorban a közterületi szemétszedésre és fák ültetésére, valamint a falfirkák letakarítására kapacitálta a polgárokat.

A gyakorlat időnként újra erőre kapott, de a mostani, sikeresnek értékelt nap után, ismét rendszeressé teszik ezt.

Mostantól minden hónap első szombatján megrendezik az ország tisztaságát szolgáló napot, reggel 7 és 12 óra között.

A kormány eredményesnek ítélte a napot, ezért mostantól minden hónap első szombatján megtartják aztForrás: AFP/Saidu Bah

Sierra Leone nemcsak szegény, hanem fejletlen infrastruktúrájú ország is, amelyet 2014-ben több ezer halálos áldozatot követelő ebolajárvány is sújtott.

Egy tavalyi áradás 30 millió dolláros gazdasági kárt okozott a megfelelő védművek és csatornák hiánya miatt az ország egyik vidékén, és rengeteg halálos áldozatot követelt.

Az akkori kormány közlése szerint,

több mint 80 millió dolláros világbanki segítségre volt szükség ahhoz, hogy az áradással sújtott területekről kitelepítsék és biztonságba helyezzék az ott élőket.

A Világbank 2035-re várja, hogy Sierra Leone felemelkedjen a közepes jövedelmű országok sorába.