A nagy 15 milliárd dolláros gyémántsvindli

Lesedi La Rona, gyémánt
NEW YORK, NY - MAY 04: Guards stand next to the 1109-carat rough Lesedi La Rona diamond, the biggest rough diamond discovered in more than a century, at Sotheby's on May 04, 2016 in New York City. The stone was found by Lucara Diamond Corp. last year at its Karowe mine in Botswana. The diamond, which is nearly the size of a tennis ball at 66.4 x 55 x 42 mm and is believed to be about 2.5 billion to 3 billion years old, was named "Our Light" in the local Tswana language. Lesedi La Rona will be offered at auction in London on June 29 and be on display at Sotheby's New York. The diamond could sell for $70 million or more. Spencer Platt/Getty Images/AFP
Vágólapra másolva!
Ma kellene megjelennie a parlamenti bizottság meghallgatásán Zimbabwe volt vezetőjének, Robert Mugabénak. A volt diktátor várhatóan nem megy el a meghallgatásra, amikor is arra keresnék a választ, milyen szerepet játszottak Mugabe döntései a gyémántbányászat leépülésében, írja az Afrcianews.
Vágólapra másolva!

Zimbabwe a világ egyik legsanyarúbb sorsú állama, gazdasága a 2000-es években pedig katasztrofális állapotba került. A nemrégiben megbukott diktátor ellenzéke már a 2010-es évek elején kongatta a vészharangot: Mugabe elzavarta a külföldi bányavállalatokat, hogy azok helyére állami társaságok állhassanak.

Egy botswanai gyémánt egy New York-i aukción Forrás: AFP/2016 Getty Images/Spencer Platt

Elherdált egy évnyi GDP-t

A most felállt parlamenti vizsgálóbizottság állítása szerint Mugabe bányaügyekben hozott döntései, 15 milliárd dollárnyi kárt okoztak az államnak. Ezek közé tartozott az, hogy az összeomló gazdaságot hozzá nem értő intézkedésekkel irányító vezető és kormánya elzavarta az arany- és gyémántbányák szakszerű működtetéséhez értő külföldi vállalatokat, és

azok helyére a hadsereg katonáit állította.

S persze olyan civileket, akiket a katonák nemegyszer erőszakos eszközökkel, fegyverrel, fenyegetéssel, bántalmazással kényszerítettek arra, hogy a kitermelésben dolgozzanak.

Bányakáoszba torkollt a hozzá nem értés

Az elmúlt néhány évre visszatekintve, meglehetősen zavaros kép rajzolódik ki Zimbabwe gyémántbányászatával kapcsolatban. Az afrikai állam 2012-ben még a világ 4. legnagyobb gyémántkitermelője volt, 12 millió karáttal. 2014-ben a 8. helyen állt, 4,7 millióval. Abban az évben csak a bányászati engedélyekhez kapcsolódó díjakból 84 millió dolláros bevétele volt az államnak, a milliárdos gyémántforgalomról már nem is beszélve. 2015-re a licencdíjakból már csak 23 millió dollárt szedett be a költségvetés. Az azt követő két év adatai pedig meglehetősen ellentmondásosak, zavarosak, vagy csak egyszerűen hiányoznak. 2016-ban az összes érintett vállalatot, konszolidáció címszó alatt, egyetlen állami cégbe terelték össze, a karátérték pedig további 2 millióval csökkent. A Bloomberg 2017 őszén arról írt, hogy már évekkel korábban jelentések készültek arról, Mugabe és kormánya több mint 10 milliárd dolláros kárt okozott az országnak azzal, hogy a gyémánteladásokból saját pártjukat, a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF) pénzelik. A Global Wittness jelentése szerint a politikai elit és a gyémántcsempészek ebben az időszakban szoros kapcsolatot ápoltak. A kiebrudalt külföldi cégek helyére, az állami cég mellé, a demokratikus és emberi jogok figyelembe vételében nem túl erős zimbabwei hírszerző és állambiztonsági szervek alapította vállalatok kerültek.

Az értékes nyersanyagok ellenére is az ország gazdasága ekkora már szinte működésképtelenné vált. Az olajár és az ásványkincsek kereslete már a 2000-es évek elején csökkenésnek indult. A hibás gazdaságpolitikai döntések pedig a gazdaság még működő szektorait is szétzilálták, extrém magas, több ezer – egyes közgazdászok szerint több millió – százalékos

hiperinflációt szabadítva az államra.

Máig zajlanak a számítások, pontosan mekkora mértékű is volt a zimbabwei hiperinfláció Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jürgen Bätz

A 2010-es évek közepén a Világbank adatai szerint a 16 millió lakosú, több mint négy Magyarország területű Zimbabwe bruttó gazdasági teljesítménye 16 milliárd dollár körül mozgott, ami 4200 milliárd forintnak felel meg. Viszonyításként: Magyarország GDP-je 33 ezer milliárd forint körül alakul.

Nem térhet ki a válaszok elől

A felállított parlamenti vizsgálóbizottság tagjai nem is számítanak arra, hogy a 94 éves volt diktátor elmegy a mai meghallgatásra, és válaszol kérdéseikre. Mugabe 1980 óta irányította Zimbabwét, egészen tavaly év végéig, amikor katonai puccsal megbuktatták.

Az egyre zavarosabbá váló gyémántbányahelyzetben Mugabe még 2016 márciusában azt állította, az országot a kínai vállalatok, de még egyes rendfenntartó csoportok is – elsősorban lopással, csempészettel – megfosztják a gyémántoktól, illetve az abból származó bevételből.

Robert Mugabe, Zimbabwe tavaly puccal megbuktatott elnöke Forrás: AFP/Jekesai Njikizana

Temba Mliswa, a felállított parlamenti bizottság vezetője ezzel szemben azt mondja,

Mugabét terheli a felelősség az országnak okozott 15 milliárd dolláros nagyságrendű kárért,

valamint azért, hogy az ország keleti térségében, 400 kilométerre a fővárostól, erőszakkal kényszerítettek bányamunkára helyieket.

Emberjogi szervezetek szerint, a hadsereg nőket és gyerekeket is dolgoztatott a marangei bányákban, Hararétől 400 kilométerre keletre Forrás: AFP/Jekesai Njikizana

A marangei bányákat 2006-ban nyitották meg, amikor a térségben gyémántra bukkantak, ám már néhány év után arról érkeztek hírek, hogy a gyerekmunka mellett, a katonák maguk is részt vesznek a csempészetben, s nem riadnak vissza a környékbeliek bántalmazásától, megfélemlítésétől sem.

2014-ben, az adatok szerint a gyémánttermelés értéke 239 millió dollárra rúgott. Ez több mint 50 százalékos visszaesés a megelőző év eredményéhez képest, és figyelembe kell venni azt is, hogy ezek az adatok a hivatalosan kitermelt mennyiségre, illetve értékre vonatkoznak.

– mondja Mliswa annak kapcsán, hogy Mugabe minden valószínűség szerint távol marad első nyilvános meghallgatásától.