Robottechnológiával tesztelt mosószerek, az emberi érzékelés határait ostromló illatszimatoló elitcsapat, 280 mosógép a világ különböző mosáskultúráinak szimulálásához, és a fogyasztói-háztartási szokások országok közötti eltéréseinek vizsgálata – ezekkel biztosan, de ennél jóval több mindennel foglalkoznak a Procter & Gamble (P&G) brüsszeli kutatóközpontjában. Az Origo helyszíni beszámolója a vevőket vásárlási és mosási szokásaiktól kezdve monitorozó, ellenállhatatlan öblítő illatokat megalkotó laborokból, ahol egy multinacionális vállalat vegyészmérnökei tették láthatóvá, tapinthatóvá, de legfőképp megszagolhatóvá azt, mire lehet képes egy óriáscég a fenntartható fejlődés érdekében, vásárlói bevonásával. Úgy, hogy utóbbiak arról valószínűleg nem is tudnak.
Ismert mosószermárkákkal, a háztartásokban mindennaposan használt mosogatószerekkel és más, a higiéniához és a háztartási tisztasághoz kapcsolódó termékekkel dolgoznak a Brüsszel melletti kutatólaborokban, méghozzá a szó legteljesebb értelmében. Nemcsak fejlesztik, hanem jobbá is teszik azokat, évtizedeken át javítgatva például egy adott mosószermárka gyártmányait. A P&G most először engedett be brüsszeli – a cég saját besorolása szerint – kutató- és innovációs központjába közép-kelet-európai újságírókat.
Két dolog biztosan kijelenthető a látottak alapján: egyre pontosabban képesek felmérni azt, milyen tényezők játszanak szerepet a vásárlói döntésekben, és mitől lehetnek a vásárlók elégedettek azokkal a termékekkel, melyek mellett voksukat leteszik. A másik, hogy az innováció az üzleti siker mellett valóban szólhat arról, hogyan mentsék meg a vállalatok és a fogyasztók együttes erőfeszítéssel, például az óceánokat a műanyagszeméttől, miközben még spórolni is lehet a háztartásokban elhasznált tisztítószereken.
Saját kutatóközpont-hálózattal a fenntarthatóságért
A brüsszeli innovációs központban elsősorban a ruhák mosásával és az otthoni tisztasággal kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket végeznek. A P&G nem aprózza el, ha erről a területről van szó, és nem is rejtik véka alá, mennyire büszkék arra, hogy a brüsszeli mellett Newcastle-ben, London közelében, valamint Németországban is működtetnek hasonló innovációs központokat. A brüsszeli központ évtizedek óta végzi a háttérmunkát, mégis idén tavasszal jött el csak az alkalom, hogy oda Kelet- és Közép-Európából invitált újságírókat szervezett keretek között beengedtek.
Mindenesetre érthető, ha a vendéglátók képviselői többször elmondják, sőt, prezentáción mutatják be: csak az európai kutatóközpontokban 1900-nál is több mérnök és tudós dolgozik a termékfejlesztésen, világszerte pedig 6700-ra tehető az öblítőillatokkal bütykölők,vagy épp a berendezett üzletben a fogyasztói választásokat figyelők száma, több száz magasan képzett tudóssal kiegészülve.
S nem csak a saját gyártás kapcsán.
A P&G-nél – nagydobra természetesen egyébként nem vert – külön megállapodással időnként bevállalják az egyébként vásárlói oldalon már konkurenciának számító gyártók fejlesztéseit is, elsősorban tesztelésre.
Hangsúlyozzák: a vállalatnál csak milliárdos nagyságrendben gondolkodnak a kutatás és fejlesztés kapcsán.
Évente 1,9 milliárd dollárt, azaz nagyjából 530 milliárd forintot költenek erre a területre.
A szakemberek azt mondják, márkáik és termékeik révén naponta 5 milliárd alkalommal kerülnek kapcsolatba a fogyasztókkal világszerte. A cégnél ezért szemléletet váltottak: nem egyszerűen eladni akarják nekik az átlagosan egyébként több évig fejlesztett termékeket, hanem arra kíváncsiak, hogyan élnek, mire lenne szükségük, és hogyan használnák a háztartási termékeket kényelmesen és megelégedettséggel.
Ebbe pedig az is beletartozik, hogyan bontják meg például az öblítő csomagolását, hogyan használják a terméket – és hogy lehet ebben a fenntarthatóságot és a környezet védelemét, mint szempontokat érvényesíteni.
Hogyan lesz a mosószerekből fenntarthatósági kihívás?
A kutatóközpontban azt mondják, termékeik olyan mennyiségben fogynak Európában és globálisan is, hogy fenntarthatósági jelentősége van annak, rá tudják-e venni vásárlóikat a spórolásra. Kérdés az is, mit tud a vállalat tenni ennek elősegítése érdekében.
Például az izompólóban feszítő figuráról ismert – és nagyon sikeres – tisztítószermárka, a Mr. Proper nem csak esztétikai ráncfelvarrásokon esett át sokéves pályafutása alatt, és kapott a címkén látható, rajzolt kopasz férfi mind vastagabb, Popeye-t megszégyenítő alkarokat. Míg a vásárlók sokszor értetlenül állnak azelőtt, hogy lehet egy, már addig is tökéletesként reklámozott koncentrátum még jobb, mint korábban, addig a P&G rendkívül elégedett azzal, hogy hosszú évek alatt 45 százalékkal összenyomta a termék alapkiszerelésének méretét.
Önmagában ezzel több ezer tonnával kevesebb műanyagszemét marad a mosolygós erőemberrel eladott tisztítószer után, mint korábban – érvel a P&G.
Még szemléletesebb példa – megint csak reklám nélkül – a Drefté. A P&G addig kotyvasztotta a termék összetételét és variált a flakonon annak nyomán, hogy miként használták azt a vásárlók, mint terméket, hogy számításaik szerint 2007 és 2017 között 1,3 millió liter vizet spóroltak meg így a fogyasztóknak.
A cikk folytatásában arról olvashat, hogyan tesztelik robotokkal és mosógéplaborokban a mosószereket, és arról, hogyan elemezik a tisztasági készítmények mellett a vásárlói és felhasználói magatartásmintákat is! Lapozzon!