Még a GDP-n is meglátszik, hogy sok az elhízott Magyarországon

Chubby boy is looking at junk food plate Schoolboy Unhealthy Eating Healthy Eating Slippery Boys Men Masculinity Child One Person Freshness Overweight Selective Focus Indoors People Vegetable Lunch Food boyhood flabby lad surroundings home-based Round-fac
Hard choice. Chubby kid is sitting between two plates with different kind of food.
Vágólapra másolva!
Magyarországon akár az összes egészségügyi közkiadás egyhatoda, azaz évi több száz milliárd forint kapcsolódhat az elhízással vagy túlsúllyal kapcsolatos betegségek kezeléséhez. A 2018-as Európai Elhízás Elleni Napon a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) két elhízástudományi társasággal is összefogott, áll a szervezet Origóhoz eljuttatott közleményében.
Vágólapra másolva!

Napjainkban Európában a népesség több mint 50 százaléka legalább túlsúlyos és több mint 20 százaléka elhízott, de a becslések alapján az utóbbiak aránya 2030-ra 50 százalékra nőhet. Magyarországon is egyre rosszabb a helyzet:

az OECD jelentése szerint az elhízottak aránya Európán belül hazánkban a legmagasabb,

globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll az ország.

Népegészségügyi kockázat

A világszervezet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság immár 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája.

Az elhízás folyamatosan növekvő népegészségügyi kihívást jelent világszerte, amely minden korcsoportot érint – hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA).

Kialakulásának leggyakoribb okai között szerepel a mozgásszegény életmód és a túlzott kalóriabevitel kombinációja.

Emellett az elhízásnak és a súlyfeleslegnek közvetlen hatása van az egészségre és a várható élettartamra, valamint kapcsolatban áll a kardiovaszkuláris megbetegedések, a diabétesz, néhány rákfajta, illetve az ízületi és izom-rendellenességek kockázatának növekedésével.

Magyarországon is sok az elhízott, illetve a túlsúlyos (Illusztráció) Forrás: Getty Images/iStockphoto/yacobchuk

Az elhízás nem csupán az egyén egészégi állapotára van negatív hatással: az EU-ban az ezzel járó egészségügyi kiadások és a munkából való kiesés évente 70 milliárd eurót emésztenek fel. Magyarországon szintén sokba kerülnek az elhízás negatív egészségügyi hatásai.

– hívta fel a figyelmet Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvivő elnöke.

Ez az egészségbiztosítási alap kiadásainak közel 12 százalékának, illetve a bruttó hazai termék 0,7 százalékának felel meg.

A betegek ezen felül legalább 22 milliárd forinttal járultak hozzá a kezelésükhöz. A valódi költségek ráadásul ennél lényegesen nagyobbak lehettek: akár az összes egészségügyi közkiadás 15–18 százalékát, illetve a bruttó hazai termék legalább 1 százalékát is elvihették.

A szakértők szerint, életmód- és étrendváltással, valamint rendszeres testmozgással lehet változtatni a helyzeten (Illusztráció) Forrás: Getty Images/iStockphoto/oneblink-cj/Oneblink-Cj

Fontos a változtatás

Az elhízás valóban krónikus betegségek széles skálájához vezethet, és hatással van a jóllétre - de nem legyőzhetetlen. A fizikai aktivitás növelése és kisebb, napi szintű változtatások az étrendben segíthetik megállítani a súlygyarapodást. A szakértők szerint a túlsúly és elhízás étrendi kezelése során elsődlegesen fontos a negatív energiamérleg elérése, vagyis az, hogy

a szervezetbe kerülő kalóriamennyiség kevesebb legyen, mint amennyit felhasznál.

Abban az esetben, ha nem történik más forrásból kompenzáció, az energiatartalmú édesítőszerek kiváltása kalóriamentes cukorpótlókkal hozzájárulhat a testtömeg csökkentéséhez.