Cégét veszélyezteti a tulajdonos, ha esetleg nincs végrendelete

Első látásra nehéz megérteni azt a gondolatmenetet, hogy mi köze egy végrendeletnek a cég működéséhez. Tekintettel arra, hogy a hazai cégek döntő része kkv, azon belül is családi vállalkozás, a tulajdonos esetleges halála esetén egy bonyolult öröklési folyamat veszi kezdetét, melyre az örökösök közötti ellentétek is kihatnak. És ez már veszélyezteti a cég működését. Egyszerűbb mindezt elrendezni egy szabályos végrendelettel.

A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás - írja dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary partnere, adótanácsadó az Adó.hu-n.

Az örökhagyó végrendeletét írásba kell foglalni a lejjebb ismertetett követelmények szerint, hogy megfeleljen a törvényi előírásoknak. Ha a törvényes örökösök nem értenek egyet a törvényes öröklési renddel, és utólag másban egyeznek meg, mellyel részben vagy egészben elvetik a végrendeletben foglaltakat,

a családi cég működése nincs akadályozva a megegyezésig a végrendelet miatt.

Ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklési sorrend szerint kerül szétosztásra a cégtulajdonos üzletrésze, ez pedig az alábbi:

1. gyermekek (egyenlő arányban)
2. távoli leszármazók
3. házastárs (egy gyerekrészt és az örökhagyóval közösen használt lakáson és annak tárgyain fennálló korlátozott haszonélvezeti jogot örököl)
4. felmenők és oldalrokonok öröklése (parentéláris öröklés)
5. állam

Az állam csak akkor örököl, ha más örökös nincs, vagy az örökösök lemondanak az örökségről. Például azért, mert az esetleges tartozásokat is öröklik (ezzel szemben az állam csak a hagyaték mértékéig felelős a tartozásokért).

A cégtulajdonos felelőssége a végrendelet a cég jövője érdekében Forrás: Shutterstock

Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha:

• készítésének helye és ideje az okiratból kitűnik,
• ha a végrendelkező azt sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
• más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében a végrendelkező aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével- aláírják; vagy
• a végrendelkező a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja és közjegyzőnél – akár nyílt, akár zárt iratként – személyesen letétbe helyezi.

Természetesen, ahogy írtuk, a végrendelet nem jelent garanciát a végrendelkező akaratának maradéktalan érvényesülésére,

mert az örökösök egyezséget köthetnek egymással a hagyatéki eljárásban és azt követően is.

További részletek az Adó.hu cikkében olvashatók.