Ha fényes az ország, hasít a gazdaság

2018.05.31. 09:39

Mostantól igen könnyű kívülállóként megmondani, hogy egy adott ország GDP-adatait mesterségesen manipulálja-e kormánya, írja a Quartz. Mindössze néhány jó minőségű műholdkép kell hozzá és egy-két évtizednyi adatsor.

A kísértés egyes esetekben igen nagy lehet a kormányzati tisztviselőknél arra, hogy manipulálják a gazdasági statisztikákat, azok közül is az egyik legfontosabb számot, az ország éves bruttó nemzeti össztermékét, azaz a GDP-t. Ez a tanulmány azonban különös összefüggésre világít rá a GDP, az elektromos áram és a politikai berendezkedés között.

A Chicagói Egyetem kutatója szerint összefüggés van az országok gazdasági teljesítménye és aközött, milyen fényesen világítanak éjjelenteForrás: AFP/Ho

Ha fényes az ország, hasít a gazdaság

Több kutatás igazolja, hogy összefüggés van a GDP növekedése és aközött, milyen fényesen ragyognak éjjelente az országok a műholdfelvételeken. Ha az adott országnak jól megy, az embereknek is több pénzük van világításra vagy akár közlekedésre, a vállalkozások tovább működnek az esti órákban is, a boltok zárórája is későbbre tolódik.

A szabad társadalmakban több eszköz marad a kormányzat munkájának ellenőrzésére, számonkérésére, míg az inkább autokratikus berendezkedésű államokban, inkább hajlamosak manipulálni, például épp a GDP-adatokat, ahogy arra akadnak példák. Ebből kiindulva arra kell gondolni, hogy ha az autokratikus országokból az egyik legfontosabb gazdasági mutatót eltúlzó adatok érkeznek, akkor annak egyik jele lehet, hogy az ország mégsem ragyog olyan fényesen a műholdak felvételein, mint amennyire a közölt adatai alapján kellene.

Következésképpen, nagy az esélye annak, hogy az autokrata vezetők valótlan, túlzó adatokat közöltek.

Ez a szokatlan érvelés nem pusztán gondolatkísérlet többé, hanem tudományos igényt támasztó megállapítás a Chicagói Egyetemről. Itt Luis Martines politológus úgy találta – eredményeit pedig tanulmányban tette közzé –, hogy 

kimutatható az összefüggés ezek között a látszólag távoli vonatkozások között.

A kutató a világbanki GDP-adatokat, a Freedom House politikai szabadság indexét, valamint az USA Nemzeti Éghajlati Adatközpont szatellitadatait vette alapul az 1992-2008-as időszakra vonatkozóan.

Összevetve az adatokat, a következő eredményt kapta:

A GDP-növekedés, a politikai berendezkedés és az éjszakai fények közötti összefüggésForrás: Quartz

Vagyis a feltételezés helytállónak bizonyult, látszólagos korreláció van az ország berendezkedése és az éjszakai világítás erőssége között.

Természetesen számos kritika fogalmazható meg ezzel a vélt együttállással kapcsolatban. Régiós és kulturális eltérések is lehetnek az okai a fényerősségnek, arról nem is beszélve, hogy tudatos döntés eredménye is lehet az árammal spórolás az esti órákban.

Martinez viszont azt állítja, számba vette ezeket a lehetőségeket is, vizsgálva a lehetséges egyéb okokat, és úgy látja, nincs hiba a gondolatmenetében.

Következtetése szerint az autokratikus rezsimek 15-30 százalékkal túlozzák el GDP-növekedésük mértékét.

Lehet, át kell értékelni a korábbi adatokat

Ha a kutatónak igaza van, az azt jelentené, hogy egyes országok kevésbé gazdagabbak annál, mint ahogy azt hivatalosan közölt adataikból látni. Például 1992 és 2005 között Mianmar és Kuba produkálta a legnagyobb, 120 százalékos gazdasági növekedést, átlagosan évi 6,3 százalékot. Atonban a két ország példáját megvizsgálva és a statisztikákat összevetve a fényadatokkal, Martinez arra jutott, hogy a növekedés valójában csak 90 százalék, évi átlagosan 4,9 százalék körül mozgott e két ország esetében a vizsgált időszakban.

Árulkodóak lehetnek az éjszakai műholdképek (illusztráció)Forrás: NASA

A politológus publikálta tanulmány része egy viszonylag friss tudásterületnek.

A leginkább talán „törvényszéki közgazdaságtannak” hívható irányzat képviselői igen gyakran kétségbe vonják a hivatalos statisztikákat, és az adatokat kétszeresen is, különböző forrásokból is ellenőrzik, például épp a műholdképek felhasználásával.

Az irányzatnak lendületet az adatfolyamok méretének felduzzadása és az azokhoz való hozzáférés adhat. Például 2013-ban egy tanulmány írói az online kereskedésektől kapott áradatok alapján igazolták azt, hogy az argentin kormány csalt az inflációs statisztikákkal.