Az irodai lopásokból eredő károk évente több száz milliárd dollár kárt okoznak, ezek a kis lopások tehetők felelőssé 35 százaléknyi leltárhiányért – de ha ennyire káros, miért teszik meg sokan?
Erre a válasz pszichológiával magyarázható. Ugyanis egy új munkakörbe lépéskor a munkavállaló elvárásai megváltozhatnak, annak függvényében, hogy a munkaadó mennyire tartja be nemcsak a szerződésben foglaltakat, hanem az olyan szóbeli ígéreteket is, mint a rugalmas munkaidő vagy a kollegiális környezet. Mindaddig, amíg a munkáltató betartja ígéreteit, az alkalmazottak elkötelezettek és boldogok, azonban ez az idilli állapot ritkán tart sokáig.
A valóság az, hogy sok munkaadó eltér az eredeti ígéretétől.
A munkavállalók 55 százaléka számolt be arról, hogy munkaadója megszegte ígéretét az első két évben, míg 65 százalék már az elmúlt egy évben is tapasztaltak hasonlót.
A legújabb kutatások azonban már azt állítják, hogy a munkaadók gyakran hetente vagy akár naponta is megszegik a dolgozóiknak tett szóbeli ígéreteket, amit maguk a munkaadók már észre sem vesznek, ezzel csak rontva saját megítélésükön. Ezáltal a munkavállaló úgy érzi, hogy a megszegett ígéretekért cserébe jogosan tart igényt valamiféle kompenzációra, ebben az esetben például irodaszerekre.
Ráadásul egy nem megszerzett előléptetés, vagy éppen méltánytalan viselkedés is arra ösztönözheti a munkavállalót, hogy valamiféle bosszúval éljen munkaadójával szemben,
ami sokszor abban nyilvánul meg, hogy elcseni az irodai tollakat, gémkapcsokat.