Javította magyar növekedési prognózisát az OECD

Gurría, Ángel; Varga Mihály
Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára (b) és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OECD Magyarországról szóló országtanulmányának bemutatásán Budapesten, a Vigadóban 2016. május 6-án.
Vágólapra másolva!
Javította a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a Gazdasági kilátások címmel félévente megjelenő prognózisának legfrissebb, szerdán megjelent kiadványában.
Vágólapra másolva!

A párizsi székhelyű OECD az előző, novemberben kiadott tanulmányban jelzetthez képest jelentősen,

  • 3,6 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését,
  • a 2019-es növekedési előrejelzést pedig 2,8 százalékról 3,6 százalékra emelte.

Az OECD előrejelzése, amely a magyar gazdasági növekedést idén a negyedik,

jövőre pedig a hetedik legerősebb helyre sorolja a tagállamok közül,

mindkét évre vonatkozóan meghaladja az Európai Bizottság legutóbbi, tavaszi előjelzését, amely idén 4, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedéssel számol.

Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OECD Magyarországról szóló országtanulmányának bemutatásán Budapesten, a Vigadóban 2016. május 6-án Forrás: MTI/Kovács Attila


A magyar kormány idén áprilisi prognózisa szerint idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalékos lehet a hazai össztermék (GDP) bővülésének üteme.

A szervezet elemzői szerint a gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet marad.
A belső fogyasztást erősíti a csökkenő munkanélküliség, a reálbérek emelkedése és a beruházások növekedése.

A munkanélküliség az OECD prognózisa szerint jövőre 3,5 százalék alá csökken.


Az OECD felhívja a figyelmet a gazdaság túlfűtöttségének kockázatára, miután a monetáris és a fiskális politika továbbra is növekedéstámogató, és az Európai Bizottsághoz hasonlóan anticiklikus gazdaságpolitikát javasol.

A szakértők kiemelik, hogy jóllehet az új beruházások növelik az ország exportkapacitásait, a dinamikusan emelkedő bérek negatív hatással lehetnek az ország versenyképességére. Az exportkapacitások bővülése és a jól teljesítő exportpiacok ellenére ezért visszafogott lehet Magyarország exportpiaci részesedésének növekedése.

Az infláció az OECD szerint 2019-re elérheti a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célértékét, az alacsonyabb inflációs várakozások fenntartásához az elemzők szerint kamatok emelésére lenne szükség.

A költségvetés GDP-arányos hiánya idén 2,6 százalékra, jövőre pedig 2,1 százalékra várható az OECD szerint, ami valamivel rosszabb, mint a konvergencia programban jelzett adatok. A tervezettnél gyorsabb hiánycsökkentés az OECD szerint nagyobb mértékben csökkentheti az államadósságot, és javíthatná a költségvetés helyzetét, ami elősegítené a felkészülést a hosszú távú kihívások, köztük az idősödő társadalom jelentette problémák leküzdéséhez.