Sikerült megteremteni Magyarországon a pénzügyi stabilitást 2010 után, és ez különösen fontos a mostani piaci turbulenciák idején – mondta Nagy Márton, a jegybank alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén. Nagy Márton szerint a fő cél a hazai kkv-k termelékenységének és a bérek megduplázása 2030-ig.

A pénzügyi és monetáris politikán keresztül sikerült megteremteni Magyarországon a pénzügyi stabilitást, amely a gazdasági felzárkózásunk elengedhetetlen feltétele, ami a jelenlegi nemzetközi pénzügyi turbulenciák idején különösen felértékelődött – mondta Nagy Márton, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 37. küldöttgyűlésén.

A jegybank alelnöke hangsúlyozta, hogy a versenyképesség fejlesztésének alapja a pénzügyi stabilitás, többek között azért is, mert a hazai kkv-k megfelelő hitelezésének fejlesztése a fenntartható növekedés egyik kulcspontja. Mint mondta, a hazai mikro- és kisvállalatok hitelellátottsága nem éri el a visegrádi országok átlagát, uniós szinten az egyik legalacsonyabbnak számít, és 1996 óta nem látott alacsony szintre süllyedt.
Célként nevezte meg a magyar kkv-szektor versenyképességének megduplázását 2030-ig, mert jelenleg a nagyvállalatok háromszor nagyobb termelékenységgel dolgoznak. Ezen a különbségen azért is kell változtatni, mert nem egészséges a gazdaság szerkezetének szempontjából, és az uniós átlaghoz mérve is nagynak számít.

Ehhez a felzárkóztatási ütemhez szükséges, hogy a következő években a kkv-k termelékenysége évente legalább hat százalékkal emelkedjen – húzta alá Nagy Márton. A fenntartható felzárkózásnak hat alapját nevezte meg: ilyen a mérethatékonyság növelése, mert a hazai kkv-szektor túlságosan széttöredezett, és túl nagy a mikrovállalatok aránya. Míg Németországban ez az arány 81 százalék a kkv-szektor egészéhez mérten, addig nálunk 91 százalék, eközben a kis- és középvállalatok aránya pedig sokkal alacsonyabb a német adatokhoz képest.

A versenyképesség növelésének másik feltétele a hazai kkv-k exportorientáltságának emelése: jelenleg a szektor vállalatainak mindössze hat százaléka termel külpiacokra is, összehasonlításképp ez az arány Ausztriában a duplája.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (b) és Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a kamara küldöttgyűlésénForrás: MTI/Illyés Tibor

 

A felzárkóztatás harmadik feltétele a hazai kkv-k hozzáadott értékteremtő képességének emelése, illetve az importarány csökkentése.Nagy Márton emellett a kkv-k technológiai felkészültségének javítását, az innovációs képesség növelését, és a humántőke fejlesztését nevezte meg feladatként. A jegybank alelnöke szerint a hazai kkv-k hitelellátottságát évente 10-15 százalékkal kellene növelni ahhoz, hogy a tartós felzárkózás biztosított lehessen.

Hangsúlyozta: a mikrovállalkozások 10 százalékánál van banki hitel, a kisvállalatoknál ez az arány 40 százalék, a közepes vállalkozásoknál pedig 50 százalék, ami az EU átlagához képest jelentős elmaradást mutat.

Az alacsony arány egyik okának jelölte meg az uniós pénzek kiszorító hatását, vagyis azt, hogy a cégek inkább a vissza nem térítendő forrásokból fejlesztenek, és sokkal kevesebben veszik igénybe a banki hiteleket.