Alig van női vezető a kkv-knál

Átlagosan a cégek 31 százalékának van Magyarországon női cégvezetője, illetve van nő a cégjegyzésre jogosultak között. Ez nem is számít rossznak sem világviszonylatban, sem a kontinensen. A 2016-os adatok alapján Magyarország a 12. helyen áll a női irányítású cégek arányát vizsgálva – derül ki a Budapest LAB összeállításából.

Nem ennyire jó a helyzet azonban, ha a cégeket azok mérete szerint csoportosítjuk. A statisztikák szerint ugyanis a nagyvállalati és a mikrocégek körében magasabb, a legalább 50 millió forint árbevételt elérő kkv-knál viszont alacsonyabb a női cégvezetők aránya. Utóbbi körben a cégvezérek 82 százaléka férfi.

A nagyvállalati szektorban az lehet az oka magasabb női aránynak, hogy sok terület, ahol felülreprezentáltak a nők, jellemzően nagyvállalati szektorban működik, tipikusan ilyenek a bankok, biztosítók, könyvvitellel, könyvvizsgálattal foglalkozó vállalatok.

A legkisebb cégeknél pedig jellemző a kényszervállalkozás. Ez fakadhat abból, hogy a nők szabadabb munkaidő-beosztást szeretnének, de akár abból is, hogy több időt szeretnének tölteni a családdal, gyerekekkel.

Érdekes, hogy utóbbi szempont nem elsődleges: a Cox Business nemzetközi felmérése szerint ugyanis csak a nők 28 százaléka vállalkozik abból a célból, hogy több ideje legyen. Sokkal gyakoribb, hogy nem akarnak főnököt a fejük fölé, hogy nagyobb befolyással lehessenek saját sorsuk alakulására, illetve hogy saját szenvedélyüket élhessék ki – vélhetően sok férfi is így van ezzel, bár erre nem tér ki a kutatás.

Még forráshoz jutni is nehezebb, ha a cégvezető nő Forrás: Shutterstock

Mindenesetre a nők helyzete vállalkozóként nem annyira csodás, ahogyan a fenti adatokból következtetni lehetne. A MasterCard felmérése szerint egy összesített, női vállalkozói indexben Magyarország 57 ország közül csupán a 41. helyet csípte el, vagyis annyira mégsem könnyű ez a munka. Tény, hogy a magas cégvezetői arány feljebb nyomta a több részpontszámból álló indexet, ám például

a forráshoz jutás sokkal nehezebb a felmérés szerint, ha nő a vezető

– itt csak a 43. helyen áll Magyarország.

Az OECD kutatása szerint ugyanakkor a nők a férfiakkal megegyező mértékben magabiztosak az üzleti életben tervezett jövőjükkel kapcsolatban, ha egyszer már sikerül el- és beindítani a vállalkozásukat. Vagyis a legnehezebb az indulás. Az üvegplafon ugyanakkor itt is megjelenik: nem csak alkalmazottként, hanem vállalkozóként is van különbség az átlagos férfi és női kereseti lehetőség között. Fontos azonban, hogy vállalkozóként sokkal inkább jellemző, hogy a nők azért keresnek kevesebbet, mert eleve kevesebb időt töltenek munkával. Vagyis a jövedelemegyenlőtlenség jelentős része – szemben a munkavállalókat érintő egyenlőtlenséggel – objektív okokra vezethető vissza.

Sok nő kényszerűségből lesz vállalkozó, de ez a kényszer sokrétű.

Fakadhat abból, hogy munkavállalóként nem tudja bejárni azt a karriert, amelyet szeretne, ezért inkább saját vállalkozásba kezd. De nyomós érv lehet, hogy az időbeosztás jóval szabadabb vállalkozóként – pontosabban a adott vállalkozó döntése, hogy szeretne lazább munkarendet vagy sem. Ez akár a gyereknevelés, de akármilyen egyéni igények miatt is előállhat.