Megnyílt a Harsányi János Tudásközpont

2018.06.04. 10:47

Nemzetközi konferenciával avatták fel a Harsányi János Tudásközpontot. Vezetője, Simon János professzor szavai szerint a több tudomány területén is jeleskedő Nobel-díjas tudóst – aki Kennedy elnököt is segítette tanácsaival – itthon kevesen ismerik. A központ első fontos munkájaként megtalálták és kiadták Harsányi eddig könyvtárban porosodó doktori értekezését - mondta az Origónak a tudásközpont első konferenciáján adott interjújában az egyetemi tanár. 

– Miért éppen Harsányi Jánosról nevezték el a tudásközpontot?

– Miután felkértek, hogy hozzak létre egy kutatóközpontot, a Harsányi János Tudásközpont elnevezés mellett döntöttem, mert a számos magyar Nobel-díj-nyertes közül ő az, akinek munkásságát méltatlanul kevesen ismerik. De azt is jelezni szerettem volna, hogy Harsányi János azok közé tartozott, aki vállalta magyarságát annak ellenére, hogy életének első harminc évében itthon nagyon sok pofont kapott. Talán kevesen tudják, de a magyar Nobel-díjasok fele nem vállalta magyarságát.

Harsányi János, Nobel díjas közgazdászForrás: MTI/Soós Lajos

– Pontosan milyen területeken alkotott a tudós?

– Harsányi János a közgazdaságtantól kezdve az ismeretelméleten és a filozófián keresztül egészen az etikáig alkotott. Művei között találunk jogtudományi, döntéselméleti, kommunikációs, valamint számítástechnikával kapcsolatos könyveket egyaránt. De a politikában, a tőzsdén, a biztonságpolitikában is jól hasznosíthatók a matematikai eszmefuttatásai. Munkásságát, tehetségét mindenhol elismerték. John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök például a karibi válság idején arra kérte fel, hogy elemezze, mekkora az esélye egy újabb világháború kitörésének. A válasz az volt, hogy a matematikai modell alapján nagyon kicsi az esély a komoly fegyveres konfliktus kitörésére, mert az senkinek nem érdeke.

Legkésőbb az etikában alkotott, amikor arról írt, hogy a weberi utilitarista etika szerint a piacgazdaságban megéri becsületesnek lenni, mert akkor kiszámíthatóvá válik az ember, s azzal megteremti maga iránt az üzleti partner bizalmát. Egyébként is a humanizmus jellemezte munkásságát, ugyanakkor nem volt unalmas, hiszen jól művelte a magyar humort, Karinthy Frigyest és Rejtő Jenőt kedvelte leginkább. A csavaros észjárást kedvelte, az olyat, amelyik nem kettőt, hanem inkább hármat teker a történeten.

– Volt alkalma találkozni vele?

– Jómagam nem találkoztam vele, de ismerőseitől, illetve a Harvard Egyetemen tanító fiától, Tom Harsányitól – aki egyébként levélben üdvözölte a konferenciát, illetve a tudásközpont létrehozását – szinte első kézből kaptam információkat életéről, jelleméről. Nekünk az a feladatunk, hogy azt a számos értékes gondolatot, kezdeményezést, amibe belevágott, de már nem tudta befejezni, továbbvigyük. Vannak jogelméletre írt matematikai modelljei, de játékelméleti, döntés-előkészítési rendszereket is kidolgozott. S ez nem jelenti a teljes munkásságát, hiszen például a matematikai fejtegetéseit nem is értem, így beszámolni sem tudok róla.

– Hányan dolgoznak a tudásközpontban? Kik ők, s milyen tudományterületeket képviselnek?

– Január óta 22 munkatárssal dolgozunk, közülük 15-en főállásban segítik a munkánkat. Tudatosan úgy választottam ki őket, hogy a tudomány legszélesebb spektruma képviselve legyen a munkatársi gárdában. Így vannak jogászok, közgazdászok és szociológusok. Vagyis képzettségük hasonlít Harsányi polihisztor tudásához. Sokan közülük több diplomával is rendelkeznek, mint például Kossuth Borbála. Hatfős kommunikációs csapattal dolgozunk, Németh Erzsébet vezetésével. A nemzetközi kapcsolatokat ápoló csapatunkban mindenki több nyelven beszél és ír magas színvonalon. Politológiában Zárug Péter Farkas vezetésével dolgozunk. Amint látható, mindenkiről elmondhatjuk, hogy interdiszciplináris munkát végez. Első nagy sikerünk, hogy megkerestük és meg is találtuk Harsányi 1947-es doktori disszertációját, és azt megjelentettük.

Simon János szociológus, politológus, a Harsányi János Tudásközpont elnöeForrás: MTI/Bruzák Noémi

– Hogyan sikerült megtalálni a művet?

– Harsányi a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett. Érdekes módon az Eötvös Loránd Tudományegyetem – amelynek a könyvtárában porosodott a doktori – a kilencvenes években nem akarta díszdoktorrá avatni, a Corvinus azonban megtette, s utána a Magyar Tudományos Akadémia is, nem mellesleg 1994-ben megkapta a Nobel-díjat is közgazdaságtanból. Mostanáig alig volt ismert a mű, mindössze 1948-ban az Athenaeumben jelent meg egy hatoldalas anyag a 64 oldalból.

– Mely intézmény finanszírozza a tudásközpont tevékenységét?

– A Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Educationis (PADE) Alapítvány hozta létre a tudásközpontot, és a finanszírozás is onnan származik. Szerencsére a pénzügyi gondok nem a mi vállunkat nyomják, nekünk csak kutatnunk kell. A PADE kuratóriuma ugyanis tíz évre előre lerakta a működéshez szükséges tőkét.

A játékelmélet és Harsányi János

Harsányi János 1994-ben - John Forbes Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva - „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságért” kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat.
A játékelmélet a matematika egyik interdiszciplináris jellegű (tudományágak közé egyértelműen nehezen besorolható) ága, amely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális viselkedés olyan helyzetekben, amikor minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása. A játékelmélet tehát a stratégiai problémák elmélete.
A játékelmélet alapjait Neumann János fektette le egy 1928-as munkájában, majd az Oskar Morgenstern neoklasszikus matematikus-közgazdásszal közösen írt „Játékelmélet és gazdasági viselkedés” című művében. A játékelmélet érinti a matematika, a közgazdaságtan, a szociológia, a pszichológia, a biológia és a számítástechnika tudományát.