Csökkent a bútorgyártók száma, bár kaptak fejlesztési pénzeket is

Adriana Schulz, az AutoSaw szoftverének fejlesztője

Több mint négyszáz magyarországi bútorkészítő vállalkozás tűnt el a hazai cégvilágból 2012 óta – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból. Az ágazat összárbevétele ezzel ellentétben 2015-ig egyenletesen növekedett, azonban 2016-ra a cégszámhoz hasonlóan az árbevétel is csökkeni kezdett.

A vizsgált időszak első évében 2012-ben 2845 működő vállalkozás 2017-re 2429 darabra zsugorodott. Ezzel párhuzamosan az ágazatban dolgozók létszáma 18 328-ról 17 739-re csökkent. A piaci szereplők által elért összárbevétel a vizsgált időszak első évében (2012) 173 milliárd forint volt, ami évről évre növekedett a 2015-ös csúcsig, amikor meghaladta a 225 milliárd forintot. Ez 2016-ban azonban már 224 milliárd forintra csökkent.

Forrás: Opten

Az OPTEN cégfluktuációs indexe (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja, az időszak elején rendben működőkéhez azt mutatja, hogy a hazai bútoripar szereplői stabilabbak az országos átlaghoz viszonyítva. Az új cégek, és a megszűnő, illetve a szektorból kilépő cégek aránya is kisebb a működő vállalkozások számához mérten, mint a hazai cégstruktúra egészében.

A magyarországi bútorgyártók részesedése az uniós forrásokból jelentősnek mondható.

2013 és 2017 között több mint 9,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a szektorban működő vállalkozások, beruházásaik megvalósítására. A kedvező eredmény nem meglepő annak ismeretében, hogy az elmúlt évek GINOP pályázatainak jelentős részében a gyártással foglakozó cégek voltak favorizálva.

Ugyanakkor a kedvezményezettek döntő többsége a kkv szektorból került ki,

mivel a nagyvállalatok ezekből a pályázati felhívásokból jellemzően ki voltak zárva.

A képen az AutoSaw szoftverével vezérelt bútorgyártó robot - jutott fejlesztésre a bútorgyártóknak az elmúlt években Forrás: MIT CSAIL

A pályázati források jelentős részét a cégek gépesítésbe és telephelyfejlesztésbe invesztálták, ami javítja versenyképességüket, ugyanakkor az iparág minél teljesebb automatizálása mellett sem tűnik el a kézi munkafolyamatokban is jártas faipari szakemberek iránti kereslet. A szektor teljesítményét jelentősen befolyásolja, hogy ezeket a szakembereket mennyire tudják a piac szereplői az országhatárokon belül tartani, mivel Nyugat-Európa jelentős mértékben vonja el hazánkból a tapasztalt bútorkészítő munkavállalókat. Az olcsó külföldi import térnyerése mellett a szakember hiány lesz az ágazat számára a legnagyobb kihívás a jövőben – mondja Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.