Ettől a kódextől rettegett a Tesla, Apple, Samsung és a többi gyártó

2018.06.17. 11:39

A Kongói Demokratikus Köztársaságban törvényerőre emelkedett az új bányajogi szabályokat tartalmazó elnöki kódex. A látszólag csekély jelentőségű fejlemény azonban óriási hatással lehet a globális gazdaságra, különösen az elektromos autók és a különböző elektronikai termékek, elsősorban a mobiltelefonok akkumulátorainak gyártására.

Az elmúlt napokban a Kongói Demokratikus Köztársaságra (KDK) irányult a világ legnagyobb bányavállalatainak figyelme. Ahogy a Reuters megírta, a kinhasai vezetés olyan rendelkezést készült elfogadni, mely alapjaiban változtathatja meg a szegény afrikai ország és a legnagyobb bányavállalatok viszonyát. Ennek révén pedig az elektronikai eszközök gyártását.

Lubumbashi bányája Kongóban, ahol rézércet és kobaltot is bányásznakForrás: AFP/Phil Moore/Phil Moore

Még mindig Kongó a legfontosabb

A véres konfliktusok és polgárháborúk sorával terhelt múltú állam, Kongó, a világ egyik jelentős réz, valamint legfontosabb kobalt kitermelője.

Az Origo ebben a cikkében mutatta be, mit jelent a kongói kobalttartalék a globális gazdaság, elsősorban az elektromos autók és a mobiltelefon gyártók, valamint az űrtechnológiai vállalatok számára. Az is várható - ebben a cikkben olvashatók a részletek -, hogy a közeljövőben a gyártók nem csak a fogyasztói oldalon, hanem a beszállítóknál is konkurálni fognak egymással. Mindeközben arról sem lehet elfeledkezni, hogy a kongói bányákban igen gyakran kétes körülmények között végzik a veszélyes munkát, amiben valószínűleg gyerekek is részt vesznek.

Az Africanews most arról számol be, kongói hivatalos források megerősítették, törvényrerőre emelkedett az a márciusban Joseph Kaliba elnök részéről már elfogadott kódex, amelynek irányelvei mentén az ország újragondolja a nemzetközi bányavállalatokkal való viszonyát.

Gyermek dolgozik egy kongói bányábanForrás: AFP/Junior Kannah

Védettség nincs, adó- és járulékemelés jöhet

Mind a miniszterelnök bányaügyi, mind jogi tanácsadója megerősítette, hogy Bruno Tshibala miniszerelnök aláírta az új kongói bányatörvényt, mely lényegében az elnöki dekrétumok jogerőre emelkedését jelenti.

Ezzel vélhetően hosszadalmas jogi háborúskodás indulhat meg az állam és a kitermelést végző nagyvállalatok között.

Ugyan a miniszterelnök környezetéből későbbre ígértek részletes tájékoztatást, annyi azonban bizonyos, hogy a tervezetet lényegében változatlan formában fogadták el, figyelmen kívül hagyva a vállalatok megjegyzéseit.

Ez azt jelenti, hogy a törvény többek között lehetőséget ad a kitermelt mennyiség kivitelére kivetett adók emelésére. A költségnövekedés pedig - továbbgyűrűző hatása miatt - akár egészen a végfelhasználókig, telefont vagy épp e-autót vásárlókig elérhet.

Lubumbashi bányája, az ásványi anyagokban különösen gazdag Katanga tartománybanForrás: AFP/Phil Moore/Phil Moore

Ez pedig komoly kihívás elé állítja még a legnagyobb elektromos autó gyártókat, és

az olyan cégeket is, mint az Apple és a Samsung, amelyek termékelőállítása ezer szállal kötődik a kongói kobalthoz.

A bányavállalatoknak más bajuk is van.

Az új rendelkezések ugyanis megszüntetik a fennálló, 10 évre szóló védettséget a megkötött kitermelési megállapodásokra.

Azaz mostantól a kongói vezetésnek lehetősége van változtatni az érvényes megállapodások nyereségadó- és járulékmértékein, vagy épp a kitermelés licenszdíjain.

Ez kiszámíthatatlanná teszi a vállalatok számára a működési környezetet.

Jogi háborúba torkollhat az új jogszabály az állam és a külföldi vállalatok közöttForrás: AFP/Federico Scoppa

Eddig ugyanis biztosak lehettek afelől, az állam nem terheik növelésével próbálja javítani a KDK fiskális egyensúlyát. Most viszont nagyon úgy tűnik, Kinshasa lényegében egyoldalúan, bármikor prés alá helyezheti ezeket a cégeket, ha éppen az állami bevételek csökkennének.

 A vállalatok első reakciói szerint, elfogadhatatlan, hogy az állam egyoldalúan megszünteti a már hatályos megállapodások védettségét.

Ennek véleményük szerint egyértelműen az az üzenete, hogy azokon a KDK a korábban megállapodottnál többet keressen, a vállalatok kárára.

Mindez totális jogi háborúba hajszolhatja a feleket. A Glencore és a Randgold, a két legnagyobb vállalat máris jelezte, jogi lépéseket tesznek az állam ellen a döntésért.