Bár nem reklámozza, a NAV nem szüntette meg a vagyonosodási vizsgálatokat, sőt. Ezek a speciális személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó vizsgálatok korábban tipikusan az szja-bevallások adatai és a feltételezhető vagyoni helyzet közti ellentmondásokra épülnek, de több más módszer is van, ahogyan az adóelkerülő magánszemélyek nyomát kutatni.

Tipikusan ilyen vizsgálat, ha egy cég ellenőrzéséből indulnak ki a revizorok – derül ki az Adózóna.hu cikkéből. Ilyenkor a jellemzően zűrös vállalkozás cégvezetőjének, de akár szimpla alkalmazottjának is utána mehet a NAV. Olyan esetekre kell gondolni, amikor a cég felszámolás alá kerül, és a vagyon nem fedezi a követelést, illetve ha a kényszertörlési eljárás során talál furcsaságokat a hatóság.

Ilyesmi lehet, ha a cég egyik évben jelentős pénzösszeget mutatott ki, ám ezzel később nem tud elszámolni, nincs nyoma az összeg felhasználásának. Hasonló eset, ha a házi pénztárban csak papíron van pénz, valójában egyetlen fillér sem áll a rendelkezésre. De akár az is gondot jelenthet, ha a cégvezető, alkalmazott jelentős összeg felett rendelkezett, és nincs írásos, hitelt érdemlő nyoma annak, hogy mi lett a pénzzel.

A céges adóellenőrzés során a cég tulajdonosát vagy ügyvezetőjét, mint magánszemélyt is érheti meglepetésForrás: Carolyn Franks | Dreamstime.com

A NAV az ilyen esetekben abból indul ki, hogy a cégből egyszerűen kiszedték a pénzt és a cégvezető, alkalmazott egyszerűen magán célokra használta azt fel. Anélkül természetesen, hogy adót fizetett volna utána. Az egy dolog, hogy a kamuköltségek kimutatásával nem kell társasági adót fizetni – ez a társaságot érintő vizsgálat része. Ám ha kimutatható, hogy a pénz a magánszemélynél landolt – pontosabban nem lehet bizonyítani, hogy nem így történt – akkor a nyakon csípett cégvezér, alkalmazott az elmaradt szja és járulékok miatt is aggódhat.

Ha bebizonyosodik, hogy a céges pénzt adófizetés nélkül használta fel a magánszemély, akkor a kimutatott összegből számított adó kétszeresét teheti ki a bírság – hiszen a bevétel eltitkolása volt a cél, ami súlyosbító körülmény. Alapesetben az szja összegével lehet számolni, ám akár az egészségügyi hozzájárulást is felszámolhatja a NAV. Mivel a szabályok szerint ami után jövedelemadót kell fizetni, azt egészségügyi hozzájárulás is terheli. Ez nagyjából kétszeres adóterhet jelent – 15 százalék szja és 14 százalék eho.

Ha egymillió forint eltitkolását vélelmezi a NAV, ennek alapján 290 ezer forint lesz az adóhiány – szja és eho. Ezt meg kell fejelni a késedelmi kamattal – lehet, hogy évekkel később bukkan a turpisságra a hatóság – és a bírsággal, így kamat nélkül is azonnal 870 ezer forint befizetnivalónál járunk, ami kamattal együtt meghaladhatja azt az összeget is, amit annak idején elsunyiskodott a cégvezető.