Százmillió forint éves árbevételig adómentességet kapnának a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai javaslatcsomagja szerint, amelyet a köztestület már eljuttatott a kormányhoz. Az elképzeléseket azzal indokolják, hogy az agrárpiaci szereplők ma is kevés adót fizetnek adóoptimalizáció miatt, miközben ezzel felesleges adminisztrációs terhet rónak az államra.

Átláthatóbbá kell tenni a NAK nemrég elfogadott programcsomagja szerint az agráradóztatást, mert a mai rendszer a piaci szereplőket arra ösztönzi, hogy az adófizetés elkerülése érdekében saját gazdálkodásukban manővereket hajtsanak végre - írja a Növekedés.hu.

A tulajdonosok a valóságban szétkönyvelik az egy egységként működő gazdaságukat, hogy kihasználhassák a különböző legális adókedvezményeket, tehát optimalizálhassák adófizetési kötelezettségeiket.

A 2015-ös adatok szerint a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban megfizetett társasági osztalékadó az adóoptimalizálás révén nem érte el a 38 milliárd forintot, és ez a nagyságrend azóta sem változhatott.

Ezért a NAK stratégiája szerint a mezőgazdasági kkv-knak 100 millió forint éves árbevételig adómentességet kellene biztosítani, amelybe a kapott támogatások nem számítanának bele. A köztestület egyúttal megszüntetné annak lehetőségét, hogy egy személy ugyanazt a mezőgazdasági tevékenységet több jogi- adózási formában is folytathassa.

Az adóoptimalizálás miatt kapnának évi 100 millió forintos árbevételig adómentességet az agrár kkv-kForrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Az indoklás szerint a könnyítéssel az államra is kisebb adminisztratív teher hárulna, így az új adóztatás kedvezne a bürokráciacsökkentési terveknek, mivel a jelenlegi látszatgazdaságok működéséhez szükséges hivatalos ügyintézés okafogyottá válna. A változtatások másik előnye lenne, hogy a jövedelem kifehérítésével a gazdálkodók számára jobb banki finanszírozási lehetőségek nyílhatnának meg.

A kamara a javaslatcsomagot már eljuttatta a kormány képviselőihez, de egyelőre kérdéses, hogy a kabinet a szabályozási módosításokat felvállalja-e.

A teljes cikk itt olvasható el.