A válság óta nem volt ilyen részvénypiaci menekülés

hangulat kockázat tőzsde befektetés rohanás
Vágólapra másolva!
A válság óta nem látott ütemben vonták ki a tőkét a befektetők a globális részvényalapokból ebben a hónapban. A kereskedelmi háború veszélyei és a globális növekedés kockázatai egyre jobban megrémisztik a befektetőket.
Vágólapra másolva!

A globális részvényalapok júniusban 12,4 milliárd dolláros tőkekiáramlást szenvedtek el, amilyen mértékre a 2008 októbere óta nem volt példa. A Lehman Brothers szeptemberben jelentett csődöt, és az jelezte a válság kirobbanását. Azt követően a vezető részvényindexek több mint 60 százalékot veszítettek az értékükből – írja a CNBC.

A legfrissebb menekülési hullám mögött elsősorban az áll, hogy a befektetők megijedtek, veszíthet lendületéből az eddig elég jól összehangolt globális gazdasági növekedés.

Az aggodalmaknak leginkább a feltörekvő piacok isszák meg a levét,

és ezt az is bizonyítja, hogy az iShares MSCI Emerging Markets tőzsdén kereskedett alap (ETF) idén eddig 10,3 százalékot csökkent. Mindezt ráadásul úgy, hogy 2017 júliusa és 2018 januárja között még 18 százalékos volt az izmosodás.

Amerikai fölény

Összevetésképpen, az amerikai S&P 500 részvényindex közel 1 százalékot emelkedett az idei kilengések mellett is. Az amerikai részvényeket nem tartalmazó globális részvényalap, a Vanguard FTSE All-World ex-US Index Fund azonban több mint 6,5 százalékot gyengült ebben az évben.

Az amerikiai papíroknak megnőtt a népszerűségük Forrás: AFP/Spencer Platt

Jól látszik tehát, hogy a globális növekedési zavarok és a kereskedelmi háború eszkalálódása miatti idegesség azt eredményezte, hogy a befektetők elkezdtek visszatérni az amerikai papírokhoz. Nem meglepő tehát, hogy az amerikai alapok 6,3 milliárd dolláros tőkebeáramlást könyvelhettek el. Mindeközben az iShares feltörekvő piaci alapjában tapasztalt 5,4 milliárdos kiáramlás a legsúlyosabb volt az összes alap között.

Pánik vagy vételi lehetőség?

Érdekesség azonban, hogy a legkisebb tőkekiáramlást elszenvedő régió éppen Kína volt. A világ második legnagyobb gazdaságában az alapok mindössze 150 millió dolláros kivonást tapasztaltak, még úgy is, hogy az ország vezető részvényindexe medvepiaci tartományba süllyedt, mivel 20 százalékot gyengült a legutóbbi csúcsához képest.

A legnagyobb kérdés most az, hogy a jelenlegi tőkekivonások mit eredményeznek majd.

Vajon ez egy mély és átfogó átalakulási hullám része, vagy újra megjelennek az eladók, ahogy az árak elég kedvező mélységbe süllyednek?

Mindenesetre a tőkemozgások tekintetében az idei év még mindig pozitív összképet mutat, köszönhetően az igen erős januárban. A tőkekivonási trendet pedig Oroszország és Dél-Afrika vezeti. Ha azonban kitartana az kivonulási hullám, akkor 2016 novembere óta először fordulhat elő, hogy a globális részvénypiac nettó tőkekiáramlást szenved el.