Mindenkit utolér a kereskedelmi háború

A combo of Chinese currency RMB or Yuan, US Dollar, Hong Kong Dollar and other currencies notes is seen outside a foreign exchange shop in Hong Kong on March 12, 2015. China is in talks with the International Monetary Fund for the Washington-based institution to add the yuan to its basket of reserve currencies, a top banking official said Thursday as Beijing seeks a greater global role for the unit. It hopes the yuan will become part of the IMF's special drawing rights (SDR) assets in the foreseeable future, said vice central bank governor Yi Gang. (Jason Li/EyePress)

Miután az USA, ígéretéhez híven, pénteken vámokat vetett ki a kínai importtermékekre, Peking nem habozott, és – szintén ígéretéhez híven – azonnal ugyanolyan mértékben vágott vissza az amerikai termékeknek. Az egyre fokozódó kereskedelmi háború pedig mindenkit elér az ázsiai gazdaságoktól az amerikai farmerekig.

Megtörténtek az első valódi puskalövések a kereskedelmi háborúban, miután az Egyesült Államok (amerikai keleti parti idő szerint) péntek éjjel 34 milliárd dollár értékű kínai importtermékre vetett ki vámokat. Peking nem késlekedett a válasszal, és a korábbi ígéretet tartva, szintén 34 milliárd dollárnyi amerikai termékre 25 százalékos vámot jelentett be.

Donald Trump amerikai elnök még június közepén közölte, hogy mindösszesen 50 milliárd dollárnyi kínai importtermékre kíván kivetni 25 százalékos vámot, vagyis a következő két hét során még 16 milliárd dollárnyi árucikk lehet érintett. A kínai válaszlépések ígéretét látva azonban

Trump már csütörtökön jelezte, ha Kína visszavág, akár 500 milliárd dollár értékű kínai importot is elérhetnek az USA büntetései.

Ez a harc pedig igen sokakat érinthet, nem csupán a világ két legnagyobb gazdaságát. Nem véletlen, hogy Peking is arra figyelmeztetett korábban, az Egyesült Államok súlyos károkat okozhat a politikájával az egész világgazdaságra nézve.

Ázsiai csapások

Különösen sérülékeny terület azonban Ázsia, mivel a térség kisebb országai erősen függnek az exporttól. A leginkább Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr és Malajzia foghatja a fejét, ha a globális kereskedelmi kapcsolatok veszélybe kerülnek – írja a CNBC.

Tekintve a kereskedelmi nyitottságot, illetve az ellátási láncnak való kitettséget, a fenti országok súlyos kockázatoknak vannak kitéve

– mondta Taimur Baig, a szingapúri DBS Bank vezető közgazdásza.

A becslések szerint egy kiteljesedett kereskedelmi háború 0,8 százalékponttal foghatja vissza a szingapúri növekedést. Ez azt jelentené, hogy 15 és 25 százalék közti vámok lépnek életbe az USA és Kína között a kereskedelmük minden területén – mondta Baig. A szakértő egyébként Tajvan és Malajzia, valamint Dél-Korea gazdasági növekedésének prognózisát is visszafogta az idei évre. Az első két országét 0,6 százalékponttal 2,8, illetve 5 százalékra, míg az utóbbiét 0,4 százalékponttal 2,5 százalékra.

Donald Trump beváltotta az ígéretét, kivetette a vámokat Kína ellen Forrás: AFP/2018 Getty Images/Scott Olson

Ezzel együtt Baig úgy számol, hogy a két közvetlenül érintett fél – az USA és Kína – 0,25 százalékpontot veszíthet az idei tervezett növekedéséből, ha a kereskedelmi háború még tovább eszkalálódik.

A kisebb ázsiai gazdaságokat leginkább azért érintik kellemetlenül a kereskedelmi feszültségek, mert ezek sokszor olyan termékeket gyártanak, melyeket aztán Kínában használnak föl a késztermékekhez, és ezeket exportálják a világ számos tájára, például az Egyesült Államokba – hangsúlyozta Gareth Leather, a Capital Economics közgazdásza.

Egyelőre azonban azért mérhetők föl nehezen ezek a hatások, mert

a pénteken életbe lépő vámok még nem érintenek olyan, az amerikai fogyasztók által gyakran vásárolt termékeket, mint a mobiltelefonok vagy a tévékészülékek.

Ha azonban a konfliktus fokozódik, és a további körökben az ilyen fogyasztási cikkek is célkeresztbe kerülnek, annak már komoly közvetett hatásai lehetnek más ázsiai országokra nézve is – írták elemzésükben a JPMorgan szakértői.

Rettegés a mezőgazdságban

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban is több olyan terület van, amely megszenvedheti a kereskedelmi háborút. Jó példa erre a mezőgazdaság, hiszen az új kínai vámok több amerikai mezőgazdasági terméket is érintenek, például a szójababot, a búzát, a kukoricát, a gyapotot vagy a sertéshúst.

Számítások szerint

csak Missouri államban a farmerek évi 138 millió dollárt bukhatnak el a két ország konfliktusával.

Missouri azért jó példa, mert az USA-ban nevelt minden négy sertésből egyet külföldön értékesítenek, Kína pedig a világ legnagyobb sertésfogyasztója, míg Missouri az USA egyik vezető sertéstenyésztő állama.

Az USA-ban a mezőgazdaság is megszenvedheti a kereskedelmi háborút Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Armin Weigel

Ráadásul az amerikai mezőgazdaság egésze már több mint egy évtizede nehézségekkel küszködik.

Az amerikai farmok nyereségei idén várhatóan 12 éves mélypontra fognak szakadni a Mezőgazdasági Minisztérium prognózisa alapján.

Az amerikai mezőgazdaságot egyébként a vámpolitika más aspektusai is kellemetlenül érintik. Trump ugyanis – mások mellett – Mexikóval is feszült viszonyt tart fenn, miközben Mexikó az USA egyik legfontosabb partnere a marhahúspiacon. Ennek lerombolását pedig az amerikai farmerek nem igazán engedhetik meg maguknak.