Az ország, amely abból él, hogy jó időben van jó helyen

2018.07.09. 08:18

Újabb, az országnak gazdasági szempontból fontos fejlemény történt a kicsiny afrikai államban, Dzsibutiban. A még ottani mércével is szegény ország Afrika szarván helyezkedik el, és jobbára abból él, hogy a szomszédos államoknak és a nagyhatalmaknak szolgáltatásokat kínál. Vagyis jó pénzeket kasszíroz azon, hogy területét bérbe adja haditámaszpont, vagy épp szabadkereskedelmi zóna építéséhez.

Ahogy a Reuters írja, Dzsibutiban átadták azt a kínai pénzből épített és beüzemelt szabadkereskedelmi zónát, mely nemcsak a szélsebes gazdasági terjeszkedést végző távol-keleti országnak, hanem a szomszédos államoknak is fontos.

Az afrikai mércével is szegény ország stratégiai jelentőségű elhelyezkedése miatt, nem csak szomszédjainak, hanem a nagyhatalmaknak is különösen fontosForrás: Szegő Andor

Őrületes ütemű gazdasági növekedés

A hírügynökség – a Világbank előrejelzése alapján – már egy korábbi jelentésében arra hívta fel a figyelmet, Dzsibuti gazdasága 2018-ban egészen szédületes, 7 százalékos gazdasági növekedést produkálhat.

Ezzel a Magyarország területének alig negyedén fekvő állam, a világ hat leggyorsabban növő gazdasága közé tartozik idén.

Ehhez persze hozzátartozik, a növekedési alapját jelentő bázis rendkívül alacsony.

A 2018-as évre a nagyjából 870 ezres lakosú országban 712 millió dolláros (mintegy 189 milliárd forint) állami költségvetést fogadtak el. A kormányszóvivő szerint, ebből különösen sokat fordítanak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére.

A bevételek döntő többségét – közel 80 százalékát – továbbra is a szolgáltatások adják.

A mezőgazdaság néhány százalékkal, az ipar pedig nagyjából 15-17 százalékkal járul majd hozzá a GDP-hez a várakozások szerint.

Azaz Dzsibuti lényegében továbbra is abból él, hogy területét bérbe adja annak, aki eleget fizet érte.

Dzsibuti legfontosabb bevételét a szolgáltatások és területének bérbe adása jelentiForrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Afrika Dubaja, csak kevésbé gazdag

A parányi, fejletlen államot gyakran hasonlítják Dubaihoz – ha nem is gazdagsága és pompája, hanem stratégiai elhelyezkedése miatt.

A Szomália, Eritrea és Etiópia közé szorult Dzsibutinak ugyanis olyan ideális fekvése van a Vörös-tenger kijáratánál, hogy az a legtöbb nagyhatalom számára megnöveli az országocska fontosságát. Különösen abban a helyzetben, amikor Szomália egy részén nem működik a szó általános értelmében vett államiság – elegendő csak a szomáliai kalózok tevékenységére utalni –, a térség egészében pedig komoly problémát okoz egyes szélsőséges terrorszervezetek jelenléte.

Mert Dzsibutiban egyébként – ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta – a világon semmi nincs, ami akár csak turisztikailag is érdekessé tehetné.

A Franciaországtól – papíron – 1977-től függetlenné vált Dzsibuti ezért nem is az idegenforgalomból, hanem katonákból és a tranzitkereskedelmből él.

Az országban még mindig működik a francia idegenlégió egyik kiképzőközpontja. A domborzati és klimatikus viszonyok lehetővé teszik, hogy a katonák a legkeményebb kiképzését is megkaphassák, ami csak egy háborúban való helytálláshoz kellhet. Ezért cserébe pedig magas zsoldjukat elsősorban a főváros, Dzsibutiváros éttermeiben költhetik el, melyek kínálatukat és áraikat az angol és francia katonák igényeihez, illetve jövedelmükhöz igazítják.

Parádé a tavaly megnyílt kínai katonai bázis átadásán DzsibutibanForrás: AFP/Str

De a francia idegenlégió mellett tengerészeti támaszpontot tart fenn ott Japán és az USA is.

Kína pedig 2017-ben fejezte be a saját bázis építését a korábban kötött megállapodás értelmében bérbe vett területen.

A hadi után kereskedelmi támaszpont

Ahogy a Reuters beszámol arról, Szomália és Etiópia nemrégiben arról állapodtak meg, közösen erősítik jelenlétüket a Vörös-tengernél, négy új kikötő létesítésével, ellensúlyozva ezzel az arab államok térségbeli gazdasági pozícióit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Dzsibuti tranzitforgalomban betöltött szerepe csökkenne.

Átadták a legújabb, kínai pénzből épült nagyberuházást Dzsibutiban, a szabadkereskedelmi zónátForrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Különösen a 100 millió lakosú, Afrika egyik bezzeg-országaként emlegetett Etiópiának fontos, hogy áruforgalmának tengeri bonyolításában Dzsibuti partner legyen.

Ezért van nagy jelentősége annak, hogy átadták a kínai pénzből épült Dzsibuti Szabadkereskedelmi Zónát.

Az Africanews beszámolójából kiderül, hogy a hatalmas, 48 négyzetkilométert lefedő terület egyszerre tartalmaz kereskedelmi, logisztikai és szolgáltató egységeket.

A környező országoknak is fontos a hatalmas telephely megnyitásaForrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Üzemeltetését a helyi hatósággal közösen a Dzsibuti kikötőit működtető állami vállalat és egy kínai holding, közösen látja el.

A hatalmas, 3,5 milliárd amerikai dolláros (azaz mintegy 945 milliárd forintos) beruházás ünnepélyes átadóján Etiópia, Ruanda, Szomália és Szudán elnöke is részt vett. Ezeknek az országoknak mind fontos a Dzsibuti nyújtotta tengeri kereskedelmi lehetőség.

A várakozások szerint a zóna két év múlva évi 7 milliárd dollár értékű áruforgalmat bonyolít majd, és 15 ezer embernek ad munkát.

Ahogy a Reuters arra emlékeztet, a szabadkereskedelmi zóna létesítésére vonatkozó megállapodást még 2016 márciusában írta alá Kína és Dzsibuti. A kereskedelmi bázis része az új kínai Selyemútnak.

Az afrikai ország elnöke az átadón azt mondta: országával együtt bízik abban, hogy az átadott létesítmény megerősíti Dzsibuti stratégiai helyzetét és elősegíti azt, hogy a globális világ egyik kereskedelmi központja lehessen.