Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A cukor az utóbbi években – összefüggésben a gyerekek elhízásával, valamint a mesterséges és természetes alapú édesítőszerek térnyerésével – egyaránt kapott hideget-meleget a táplálkozással foglalkozó szakértőktől. Bárhogy is, a világ rengeteget fogyaszt belőle, így fontos, hogy termelése fenntartható módon történjen.
A nádcukor legnagyobb exportálói között ott van Ausztrália és Guatemala. Míg előbbi főleg az ázsiai piacokra szállít, addig utóbbi ország termelésének legnagyobb vásárlója az USA.
Noha az Egyesült Államok ott van a világ tíz legnagyobb cukornádtermelője között, mégis az öt legnagyobb felvásárlóállam közé is tartozik.
Az ottani élelmiszeripar ugyanis rengeteget használ el ebből a szénhidrátból.
Az ausztrál termelők a fenntarthatóság mellett a korszerű információs technológiákban hisznek.
Az iparági szereplők dollármilliókat költenek arra, hogy a beszállítást minden lépcsőjében átláthatóvá tegyék. Blockchain-technológiát használnak, hogy felvásárlóik meggyőződhessenek arról, a nádcukor garantáltan fenntartható termelésből származik.
Ez különösen az olyan óriáscégek miatt fontos, mint például a Coca-Cola, amely 2020-ra szeretné elérni, hogy a gyártásban használt cukor kizárólagosan és igazolhatóan fenntartható termelésből származzon.
Az USA legnagyobb beszállítójának számító országban eközben arra törekednek, hogy a teljes cukornádipart a fenntartható gazdálkodás elvei mentén szervezzék újjá. Ennek érdekében a gazdálkodás, a nemesítés, az ültetés, a betakarítás és a feldolgozás lépéseit is újragondolják.
A cukor az ország legfontosabb mezőgazdasági exportcikke.
Évente 2,8 millió tonnát állítanak elő belőle, ez pedig 80 ezer embernek közvetlenül ad munkát, és közvetve 400 ezer lakos megélhetéséhez járul hozzá. Guatemala cukornádtermelése az egész közép-amerikai régió termelésének 54 százalékát adta a 2015-2016-os mezőgazdasági szezonban.
A teljes mezőgazdasági szektorban a népesség 30 százaléka dolgozik.
Az itt termelt cukorból már Kanada is vásárol, az üzlet értéke 2012 és 2016 között 55 millió dollárról 101 millió dollárra nőtt.
A 2017 első 6 hónapjára vonatkozó adatok szerint pedig,
a 2016-2017-es szezonban exportált mennyiség piaci értéke 561 millió dollár, azaz mintegy 151 milliárd forint volt.
Ez a teljesítmény ugyan 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi, azonos időszak értékénél, ám a következő szezonra emelkedéssel számolnak az előrejelzések.
A gyártók és a civil, közösségfejlesztéssel és fenntarthatósággal foglalkozó szervezetek együttműködése ambiciózus célokat tűzött ki.
2025-re szeretnék megvalósítani a cukoripar teljes átalakítását, mely megítélésük szerint, jelentőségénél fogva, hozzájárulna az általános életszínvonal-emelkedéshez.
Ennek keretében a művelt területeken szükséges energiát megújuló forrásokból nyernék, a keletkező szennyvizet pedig teljesen újrahasznosítanák, illetve feldolgoznák.
Az innovációs elképzelések a gyártók szakmai tömörülése szerint 2000 új munkahelyet is teremtenek a szektorban.
A gyártók arra is ígéretet tettek, a kivágott ültetvények helyén folyamatos újratelepítéseket végeznek a gazdálkodók bevonásával.
Guatemalában emellett szeretnék megemelni a helyi fogyasztás mértékét. A nádcukor ugyanis vastartalma révén segíthet a vérszegénységben szenvedőknek, és vitamintartalma révén gátolhatja a gyerekkori vakság kialakulását.
Egy néhány évvel korábbi, helyszíni kutatásokon alapuló jelentés szerint a nádcukor termelésével kapcsolatban van is bőven tennivaló. A betakarító munkások például rendkívül alacsony bérért dolgoznak, az ültetvényeken jelen van a gyerekmunka is, és a szegény, iskolázatlan társadalmi rétegekbe tartozók, túlságosan is ki vannak szolgáltatva az innen származó jövedelemnek.
