Nincs megállás a mezőgazdasági beruházási lázban

Szántóföldek Debrecen határában. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban a termőföldárak 8,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évhez képest, a legjelentősebb művelési ág, a szántó ára pedig 10,3 százalékkal drágult. A legdrágább területek Hajdú-Bihar, Tolna és Győr-Moson-Sopron megyében vannak, a legolcsóbbakat Nógrád megyében lehet találni. A tavalyi évben 22,5 százalékkal leginkább Hajdú-Bihar megyében drágult a szántóföld ára és a legtöbb földterület is itt, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát.

A magyar agrárvállalkozók kétharmada támogatások nélkül is fejlesztette gazdaságát az elmúlt évben, egyharmaduk pedig idén tovább növeli a beruházásokra fordított összeget – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből. A kapacitásbővítés helyett inkább a modernizációra koncentrálhatnak a mezőgazdaságban: 42 százalék tervezi, hogy elkezdi használni vagy tovább bővíti a már alkalmazott precíziós technológiai elemeket. A bank szakértői szerint ez részben választ adhat a mezőgazdaságot is érintő kihívásokra, amelyeket a foglalkoztatottság magas szintje jelent, ezen kívül lehetőséget teremt a magasan kvalifikált, fiatal munkaerő bevonzására is.

A hazai gazdák hangulatát, várakozásait 2015 óta mérő Agrár Gazdasági Index jelenleg +6 ponton áll, ami a tavalyihoz képest 1 pontos emelkedés, továbbra is óvatos optimizmus uralkodik tehát a mezőgazdaságban.

Ez leginkább az erős beruházási hajlandóságban mutatkozik meg, amely a rendelkezésre álló forrásoknak és az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően 2017 óta magas szinten stabilizálódott.

Tavaly a megkérdezettek 67 százaléka hajtott végre beruházást, ami a két évvel korábbihoz képest 17 százalékpontos emelkedés. A nagyobb, 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező gazdaságok kiemelkedően aktívak voltak: közülük közel 90 százalék vágott bele valamilyen fejlesztésbe. Az átlagosnál ugyancsak magasabb, 80 százalékos beruházási aktivitást mértek a vegyes gazdaságokban és az 500 állatnál többet tartó vállalkozásoknál.

Forrás: Budapest Bank

A következő egy évben az agrárvállalkozások egyharmada növelné a beruházásokra fordított összeget. Az állattartóknál különösen intenzív esztendőre számíthatunk, náluk ugyanis minden második gazdaság tervez a tavalyinál nagyobb értékű fejlesztést.

Forrás: Budapest Bank

A kapacitásait – a földterület nagyságát, a tenyésztett állatok számát vagy az előállított termékek mennyiségét – tavaly még minden negyedik, idén viszont már csak minden ötödik vállalkozás tervezi bővíteni, közülük is elsősorban a kisebb gazdaságok terjeszkednének.

A hatékonyság szempontjából biztató jel, hogy technológiai fejlesztést eddig soha nem látott arányban, 64 százalékban terveznek a gazdálkodók, közel kétszer annyian, mint két évvel ezelőtt.

A szektor termelékenysége szempontjából pedig különösen jó hír a legkorszerűbb megoldások terjedése. A megkérdezett vállalkozások 60 százaléka saját bevallása szerint már jelenleg is használ valamilyen precíziós technológiai elemet – az 500 millió forint feletti árbevételű cégeknél ez az arány közel 80 százalékos –, a következő évben pedig további 7 százalék vág bele ilyen célú beruházásba.

Az előrelépések ellenére bőven marad még tér a fejlesztésekre, amit az is jelez, hogy a termelés hatékonyságának növekedését csak a megkérdezettek egyharmada várja. A precíziós, vagy még inkább helyspecifikus gazdálkodás azon megoldások összességét jelenti, amelyek segítségével egy-egy gazdálkodási elem kialakítása műszeres mérések, távérzékelési adatok és informatikai modellek alapján, a konvencionális megoldásoknál sokkal tudatosabban, és a terület vagy állomány minden pontján az ott szükséges módon történik meg. Amennyiben ez kellő mértékben elterjed, az mindenképpen jelentős hatékonyságjavulást von maga után, hiszen a rendszer épp ezen cél köré szerveződik.

A versenyképesség növekedésének szükségességét mutatja az is, hogy a megkérdezett gazdaságok kétharmada kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie.

Egyre nő a beruházási kedv a mezőgazdaságban Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A tavalyi eredményekhez képest valamelyest nőtt a bankhitel vagy lízing segítségével megvalósuló beruházások aránya. A fejlesztéseket 60 százalékban saját, 30 százalékban banki forrásból hajtják végre a vállalkozások. A bankhitelek arányát a finanszírozási mixben az agrárcégek 20 százaléka növelné a következő 12 hónapban, lízingfinanszírozást pedig 15 százalékkal többen vennének igénybe.

Támogatások nélkül a mezőgazdaság több területe évek óta veszteséges volna.

A hatékonyság növelése lehet a következő évek kulcskérdése azért is, mert a kapacitásbővítések számára korlátot jelenthet a jelenlegi magas foglalkoztatottság.

Az agrárcégek az elmúlt években egyre fokozottabb mértékben érzik a megfelelő számú munkaerő hiányát, közülük is leginkább a végzettség nélküli, betanított munkások felvételének nehézségeit említették (80 százalék), míg felsőfokú végzettségű szakemberekből „csak" 40 százalék szerint lenne szükség többre. Az ismétlődő, szakképzettséget nem igénylő feladatok elvégzésére hosszú távon épp az automatizációs megoldások, technológiai beruházások adhatnak választ, a szakképzést pedig maguk a cégek is igyekeznek segíteni, többek között gyakorlati helyek biztosításával (55 százalék) illetve képzések támogatásával (33 százalék).