Kuba: 60 év után elismerik megint a magántulajdont

2018.07.16. 14:30

Alkotmányreformra készül Kuba, és más változások mellett, ennek keretében az alapdokumentumba kerülhet a magántulajdonhoz való jog elismerése. Ezzel közel hat évtizedes gyakorlatnak fordíthatnak hátat a létező szocializmus egyik utolsó bástyájában.

A nemzetgyűlés előzetesen jóváhagyta a szigetország új alkotmányát, mely – amennyiben hatályba lép – deklarálja a magántulajdonhoz való jogot és annak sérthetetlenségét a hivatalosan még mindig szocialista berendezkedésű országban.

Lassú, de folyamatos nyitás

Az országot irányító kommunista párt lapjában, a Granma című újságban már megjelent a készülő új kubai alkotmány kivonata, mely a korábbi 137 helyett 224 passzust tartalmaz - írja a Reuters.

Szivarozó kubai nő HavannábanForrás: Getty Images/Marco Prosch

Bár a teljes szövegváltozat egyelőre még a hírügynökség számára sem hozzáférhető, a lap beszámolójából egyértelmű, hogy

az új alkotmánnyal Kuba folytatja lassú nyitását a világra, a piacgazdaság és a magántulajdon irányába.

A Quartz emlékeztet arra, hogy az országot formálisan élete végéig irányító Fidel Castro kommunista diktátor 2016-os halála után testvére, Raul vette át a hatalmat. Őt idén áprilisban Miguel Diaz-Canel váltotta, irányításával pedig az ország folytatja a néhány éve megkezdett reformfolyamatokat.

2010-ben már voltak jelei a kubai, posztszovjet szocializmus megváltozásának. Az addig a szürkezónában üzemelő szépségszalonok, fodrászok, éttermek üzemeltetőiből ezerszámra lettek magánvállalkozók, önfoglalkoztatók.

2011-ben pedig újabb jelentős változás történt: az állam hivatalosan megteremtette a jogi feltételeit az ingatlanok közvetlen adásvételének.

Ez 1959 óta, a Castro-i hatalomátvétel után nem sokkal, tiltott volt az országban, és a jogi feltételrendszer sem volt alkalmas az ilyen ügyletek lebonyolítására.

Oljafinomító Kubában: az ország lassan, de folyamatosan nyit a világra, ám egyelőre nem várható gyors és radikális piacgazdasági fordulatForrás: AFP/Jean-Herve Deiller

Itt már nem kell ügyeskedni

Az ingatlanok adásvételével az ország leelőzi a másik, papírforma szerint még mindig szocialista-kommunista típusú, elzárt államot, Észak-Koreát. Ahogy az Origo megírta, a világ fekete bárányának tartott latorállamban a lakóingatlant az állam biztosítja polgárainak. Ugyanakkor az utóbbi években ott is lazult annyit a szigorú központosítás, hogy a szabályozás hiányában a szürkezónában egyensúlyozva, megindult az ingatlanok adásvétele, sőt, külföldi – elsősorban kínai – vásárlók is beléptek a közös határszakasz, illetve a főváros ingatlanpiacára.

A kommentárok szerint, az új kubai alkotmány garanciákat fog tartalmazni a magán üzleti szektor védelmére, elősegítve ezzel az országba irányuló befektetések felgyorsítását.

Arról egyelőre nem áll rendelkezésre egyértelmű információ, a régi, 1976-os alkotmányt minden valószínűség szerint, a közelgő parlamenti szavazáson leváltó új dokumentum, teremtene-e kereteket a külföldiek ingatlanszerzéséhez, akár magánszemélyekről, akár cégekről legyen szó.

Havannai utcakép 1950-ből: az ingatlanok adávételét 2011-ben engedélyezték újraForrás: AFP/Photononstop/Angelo Cavalli

Ez még nem rendszerváltás

Az elemzők ugyanakkor nem várják, hogy a magántulajdon alkotmányos védelméből az következik majd, Havanna a gazdaságszerkezet átalakítását a magánszektor irányába súlyozza át. Luis Carlos Battista, egy washingtoni székhelyű elemzőintézet Kuba-specialistája arra is emlékeztet, hogy a kormányzat épp a közelmúltban fogadott el a vállalkozások működésére vonatkozó új szabályokat, amelyek nagyobb állami kontrollt biztosítanak azok tevékenysége felett.

Az új szabályok szerint, egyes esetekben az államnak joga van lefoglalni a vállalkozók tulajdonában álló termelőeszközöket, noha nem világos, egy ilyen lépésnek mik lehetnek az előfeltételei.

Ha el is fogadják az új alkotmányt – ahogyan az várható –, a gazdaságot továbbra is az állami szektor fogja meghatározni Kubában, így az alkotmányhoz kapcsolódó ökonómiai fordulatról nem lehet beszélni.

Más vonatkozásban ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a kiszivárgott információk szerint az új alkotmány tiltja a munkahelyi megkülönböztetést nemi, vallási vagy etnikai hovatartozás alapján.

Szivarkészítők műhelye: a kubai kézzel sodort szivarokra nagy kereslet van a világonForrás: AFP/Adalberto Roque

Kuba most a sereghajtók közé tartozik a gazdasági szabadság indexének listáján, 31,9 ponttal a 178. helyen áll, a Kongói Köztársaság és Venezuela között. Az ország GDP-jéről a 2015-ös adat tekinthető letisztázottnak, akkor 87,13 milliárd dollár, azaz mintegy 25 ezer milliárd forint volt a bruttó nemzeti össztermék.

A híres, kézzel sodort kubai szivarok exportja ugyanakkor rekordokat döntöget, a 2017-es jelentések szerint csak Kína mintegy 500 millió dollár értékben vásárolt azokból. 2013-ban a teljes szivarexport-teljesítmény még megállt 447 millió dollárnál.

Az új alkotmány várhatóan az év második felében válthatja le a régit.