Nem változott az alapkamat

2018.07.24. 14:10

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó sem módosult - közölte az MNB.

A döntés megegyezik az elemzői várakozásokkal. A jegybanki alapkamat 0,90 százalékon áll 2016. május 25. óta. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.

Nem változtatott a jegybank az alapkamatonForrás: MTI/Jászai Csaba

Szükség van a laza monetáris kondíciókra

A jegybank előrejelzése szerint 2019 közepétől érhető el tartósan a 3 százalékos inflációs cél, ezért a Monetáris Tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók fenntartására továbbra is szükség van. A közlemény főbb megállapításai változatlanok maradtak az előző üléshez képest, így továbbra is az inflációt tekinti az egyetlen monetáris politikai horgonynak a Tanács és a jelenlegi eszköztár fenntartásával kívánja segíteni az inflációs cél elérését.

Noha a következő hónapokban az infláció átmenetileg meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, ez döntően az üzemanyagárak bázishatásának és közelmúltbeli meredek emelkedésének következménye. Míg a maginfláció, valamint az MNB által kalkulált tisztított inflációs mutatók stabilan elmaradnak a céltól, az év végére pedig visszatérhet az infláció a 3 százalékos szint alá.

Mindezek hatására a következő hónapokban a Monetáris Tanács „átnézhet" az infláción, így nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon - áll a Takarékbank a döntés kapcsán kiadott elemzésében.

Az infláció és az alapkamat alakulásaForrás: Takarékbank

Viharos a nemzetközi környezet

Az elmúlt hetekben az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok – különösen az argentin és török – látványos turbulenciáinak hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is.

Emiatt jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapír piaci hozamok, különösen a hosszú oldalon, érdemben emelkedtek a kockázati felárak.

Mivel a hazai piacok legutóbbi mozgásai fundamentálisan nem támaszthatóak alá, a devizahitelek pedig már nem okoznak kockázatokat, miközben az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés.

A forint gyengülése párhuzamosan az olajárak emelkedésével ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében.

A határidős kamatlábak a kamatok emelkedését, a nem hagyományos monetáris eszközök fokozatos kivezetését árazzák, de feltehetően előbb-utóbb lefelé fognak korrigálni.