Magyarországon újabb rekord dőlt meg, ugyanis immár csak 3,6 százalékos a munkanélküliségi ráta. Ez a szám a nyáron akár 3 százalék alá is csökkenhet, amire az 1980-as évek óta nem volt példa. A magyar foglalkoztatottság uniós mércével is kiemelkedő, az EU-rangsorban Magyarország a harmadik helyen áll. Simon Attila István, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára szerint a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a magyar foglalkoztatottságra és munkanélküliségre vonatkozó II. negyedéves adatokat.

Ebből az derül ki, hogy a munkanélküliség tovább csökkent Magyarországon, a 2018. április-júniusi időszakban 3,6 százalékos volt.

Horváth András, a Takarékbank elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy ez az EU-ban a harmadik legjobb adat. 

Harmadik hely
Simon Attila István, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár szerint az Európai Unióban Csehország áll az élen, ahol a munkanélküliségi ráta nem éri el a 3 százalékot, azt követi Németország (3,4 százalék), Magyarország pedig Lengyelországgal halad fej-fej mellett a 3,6 százalékos munkanélküliségi rátával.

Ez azt jelenti, hogy tavalyhoz képest 31 fővel kevesebb munkanélküli van, létszámuk 165 ezerre csökkent az idei II. negyedévre. Ez 0,7 százalékpontos csökkenés.

Egyre többen dolgoznak MagyarországonForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nemek szerinti bontásban nincs nagy eltérés, a férfiaknál 3,5 százalékos, a nőknél 3,7 százalékos munkanélküliségi ráta figyelhető meg.

Az átlagos munkanélküliségi időtartam 16,8 hónap, a munkanélküliek 42,9 százaléka legalább egy éve keres állást, azaz tartósan munkanélküli.

A legtöbb munkanélküli Észak-Alföldön van (6,4 százalék), míg a Nyugat-Dunántúlon a legjobb a helyzet, itt csak az emberek 1,6 százaléka munkanélküli.

Foglalkoztatottság

A KSH foglalkoztatottsági adataiból az derül ki, hogy a második negyedévben átlagosan 4 millió 475 ezer fő dolgozott Magyarországon.

Ez 55 ezer fővel több, mint egy évvel korábban volt, a növekedés 1,2 százalékos.

Simon Attila István, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára szerint a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien az országban, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontra csökkent.

Ez azt jelenti, hogy a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottsági ráta 69,3 százalékos volt április-június között.

További jó hír, hogy míg a közfoglalkoztatottak száma 39 ezer fővel csökkent tavalyhoz képest, addig az elsődleges munkaerőpiacon 100 ezerrel többen dolgoznak.

Külföldön is kevesebben vállalnak munkát, számuk 6 ezer fővel csökkent.  

Sokan dolgoznak építkezésekenForrás: MTI/Krizsán Csaba

A foglalkoztatottság szinte mindenhol emelkedett, legjobban a Nyugat-Dunántúlon, itt 2,7 százalékpontos volt a bővülés.

Uniós szemmel

Az EU külön módszertannal méri a foglalkoztatottságot, de Magyarország ebben a tekintetben is jól áll.

A 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 74,5 százalékra emelkedett.

Ez azért jó hír, mert az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, amelyet 0,5 százalékpont híján már 2018-ban teljesít Magyarország.

Ráadásul ez az adat érdemben meghaladja az unió 72,2 százalékos átlagát. A legjobb adattal Csehország rendelkezik, itt 78,5 százalékos a foglalkoztatottság.

Mi várható?

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 millió főt az 1980-as évek eleje óta először.

A munkanélküliségi ráta 2018-ban 3 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet.

Ez azt is jelenti, hogy tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé a magyar gazdaság, azonban a sokat hangozatott munkanélküliségi ráta helyett ennek megállapításához sokkal érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, ami sokkal inkább kifejezi ezt az állapotot.

A nyári időszakban tovább javulhatnak az adatokForrás: MTI/Varga György

Ezt a rátát tekintve pedig további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben, a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest. Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság közel 500 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.