Új források érkeznek majd az ingatlanszektorba a SZIT-ek révén

Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés úgy módosította az úgynevezett SZIT-ek szabályozását, hogy a 2011 óta létező társasági forma most már tényleg vonzó lehet a befektetőknek. Így megy tőzsdére ősszel a WestEnd is.

Origo

Vágólapra másolva!

Deloitte ingatlanbefektetés szit

Az Országgyűlés július 20-án elfogadta és jelenleg kihirdetésre vár az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a piaci igényeknek megfelelően módosít

az ún. SZIT törvényen,

ezáltal vonzóbbá téve ezt a befektetési formát, így várhatóan még több társaság dönt majd a SZIT-té alakulásról – közölte a Deloitte.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaság, azaz SZIT a magyar jogban 2011 óta létező társasági forma, a Nyugat-Európában évtizedek óta létező és népszerű Real Estate Investment Trust magyar megfelelője. A társasági formával természetesen jogszabályi kötöttségek is járnak, a legfontosabb, hogy

csak nyilvános formában működhet, alaptőkéjének legalább 25 százalékát tőzsdére kell vinnie, de vállalva egy közkézhányad-részesedési korlátot

(ez esetben azt, hogy egy szereplő kezében sem lehet több 5 százaléknál).

Ami miatt a befektetők ráharaphatnak, hogy osztalékként kifizethető eredményének legalább 90 százalékát elérő mértékű osztalékot kell fizetnie. A konstrukció emellett számos adóelőnnyel járt eddig is.

A befektetők számára most már vonzó célpont lehet a SZIT, azaz a szabályozott ingatlanbefektetési társaság Fotó: Szabó Gábor - Origo

A törvénymódosítás tisztázza a SZIT által végezhető tevékenységek körét, bővíti a SZIT által kibocsátható részvényfajtákat, továbbá összhangba hozza az osztalékfizetési szabályokat a Polgári törvénykönyvvel (Ptk.), biztosítva a részvényesek döntési jogát. Bár a magyar jogrendszerben hét éve léteznek SZIT-ek, azonban

a NAV 2017-ig egyetlen társaságot sem vett SZIT-ként nyilvántartásba.

Ennek oka az a szigorú szabályozás volt, amelyet 2017 óta többször is koncepcionálisan módosítottak. A változtatások beváltak, aminek köszönhetően egyre több társaság dönt úgy, hogy eleget tesz az európai mintáknak megfelelő szabályozásnak, ezzel további tőkét bevonva az ingatlanszektorba. Így döntött a WestEnd City Center is.

Az elfogadott törvénymódosítás legfontosabb változásai a következők:

Módosuló osztalékfizetési előírások

Jelenleg a SZIT törvény előírja, hogy az éves beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül a SZIT üzleti tevékenységével elért eredményéből legalább a szabad pénzeszközeinek 90 százalékát, mint elvárt osztalékot, köteles kifizetni a részvényeseinek. Látható, hogy a hatályos szabályozás nem veszi figyelembe a Ptk. által a részvényesnek adott döntési szabadságot, ami korlátozást jelentett a részvényesek számára. Ez a korlátozás sokakat visszatarthatott a SZIT státusz megszerzésétől.

Egyértelműsített tevékenységi körök

A gyakorlatban a SZIT törvény által meghatározott tevékenységi körök több értelmezési kérdést vetettek fel, úgymint, hogy a SZIT-ek valamint a projekttársaságaik végezhetnek-e klasszikus ingatlanfejlesztői tevékenységet. A törvénymódosítás eloszlatja a korábbi értelmezési kérdéseket és a SZIT-ek a piaci gyakorlatnak megfelelően fejleszthetnek ingatlant.

Bővül a kibocsátható részvényfajták köre

A hatályos szabályozás szerint a SZIT-ek kizárólag törzsrészvényt, valamint dolgozói részvényt bocsáthatnak ki. A módosításnak köszönhetően ezentúl a SZIT-ek elsőbbségi részvényeket (az osztalékelsőbbségi és a vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény kivételével) is kibocsáthatnak majd. Ezzel a jogalkotó lehetővé tette, hogy a Ptk. által biztosított korlátokon belül a főrészvényesek akár szavazatelsőbbségi részvénnyel is rendelkezzenek, ezzel biztosítva számukra a SZIT irányítását, és lehetővé téve hogy a részvények minél nagyobb hányada kerüljön a közkézhányadba tartozó részvényesek kezébe.

Az új szabályoknak köszönhetően a SZIT előírások még inkább összhangba kerültek a piaci elvárásokkal, a gyakorlat által felvetett kérdéseket a jogalkotó tisztázta, ezáltal is vonzóbbá téve ezt a befeketési formát.

Az új szabályok alapján arra számítunk, hogy egyre több SZIT alakul, ezzel további tőkét bevonva az ingatlanszektorba

– mondta el dr. Erdős Gábor a Deloitte Legal irodavezető ügyvédje.