Minden startupnak rendelkeznie kell kilépési stratégiával

manager cégvezető cég vezető ügyvezető igazgató general manager
46149384 - two employees discussing electronic data at meeting
Vágólapra másolva!
Minden startup a folyamatos növekedés és a tőzsdei bevezetés álmaival indul, de az élet aztán nem úgy hozza a legtöbb esetben. Ezért kell rendelkeznie már minden kezdő vállalkozásnak is kilépési, más néven exit stratégiával.
Vágólapra másolva!

Sok-sok évnyi nagyon kemény munka után jön valaki, aki ajánlatot tesz a cégre. Minden más a háttérbe kerül, kizárólag ez a lehetőség számít, ennek során pedig egyre nagyobb lesz a káosz. A napok hetekké válnak, a hetek pedig hónapokká, aztán elfogy a pénz, a végén pedig nem marad más, csak a felvásárlás, vagy az egyesülés. Közben pedig a vásárló talál néhány kellemetlen dolgot a céggel kapcsolatban, és csökkenti a kínált összeget - írja a Fintechradar.hu.

Amikor az alapító, tulajdonos felépített egy értékes céget, többféleképpen kiléphet belőle, amikor ennek szükségét érzi. Az bizonyos, hogy a tulajdonos eladja a részvényeit vagy üzletrészét, sőt az is előfordulhat, hogy a cég felépítésének eleve az eladás a célja.

A kilépést azonban döntő többségben nem tervezik meg előre a cégtulajdonososok,

legfeljebb a növekedési fázist.

A Techcrunch által összeszedett tanácsok, kérdések alapján most mutatunk pár ötletet a jó kilépési stratégiához.

Minden kezdő vállalkozásnak rendelkeznie kell kilépési stratégiával 123RF

Optimalizálás

Érdemes lehet az alábbi szempontokat, kérdéseket mérlegelni, illetve figyelembe venni.

  • Mennyi potenciális vásárlóval értekeztünk a hónapban?
  • A vevők tisztában vannak az üzenetünkkel és az értékeinkkel?
  • A részvényes közösségi hitelező is betölthet néhány rést a magfázisban.
  • A kezdeti IPO-val vagyis a tőzsdére bocsátással könnyen lehet nagyot szakítani kisebb részletekben.

A cégfelvásárló figyelmének felkeltése

Ennek az alábbiak lehetnek eszközei:

  • Az ott dolgozók tehetsége.
  • A termék eladási számainak kedvező alakulása.
  • A termék jövedelmezőségébe vetett hit.
  • Stratégiai veszélyt jelent a cég.
  • Defenzív lépés, például a vásárló azért dönt a vétel mellett, mert nem akar konkurenciát a piacra.

Az érdeklődők kérdései

  • A szellemi termék valóban a tiéd?
  • Jó csapatod van?
  • A vásárlóid hűségesek?