Hogyan mentse a cégvezető a cégét az alkalmatlan utódoktól?

A rendszerváltás idején alapított cégek vezetői, melyek még mindig jelentős szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, egyre inkább elérik a nyugdíjkorhatárt anélkül, hogy az utódlás kérdését rendezni tudnák. Ez ugyanis nem örökös, sokkal inkább alkalmas utód kérdése. Az RSM blogbejegyzése alapján megmutatjuk, mit tehet a cégtulajdonos, hogy megnyugtatóan rendezze ezt a helyzetet.

Az öröklés megtervezése egy részletes átgondolást igénylő folyamat. Az örökhagyónak lehet olyan szándéka, hogy valakit csak a hagyatéki vagyonból részesítsen, illetve – főként termelő vagyon esetén – lehet az az igénye, hogy halála utánra is olyan rendszert hagyjon, amely a vagyon megóvását biztosítja - írja dr. Szűcs Bálint ügyvéd az RSM.hu blogján. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket.

Hagyományrendelés

A hagyományrendelés keretében az örökhagyó rendelkezhet úgy, hogy a hagyatékban szereplő valamelyik vagyontárgyat egy bizonyos személynek juttassa. De arra is van lehetőség, hogy egy meghatározott feltétel bekövetkezését követően a hagyományban részesülő helyébe más lépjen.

Öröklési szerződés, ajándékozás

A végrendeletnek egy egyedi, de nem teljes értékű alternatívája az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás.

Ez döntően abban különbözik a végrendelettől, hogy kétoldalú jogügylet, így egyoldalúan nem vonható vissza.

Az öröklési szerződésnél a vele szerződőt tartás vagy életjáradék ellenében örökösévé teszi az örökhagyó. A halál esetére szóló ajándékozás csak az ajándékozó halála esetén lép életbe és természetesen csak akkor lesz érvényes, ha az ajándékozott túléli az ajándékozót. Az ajándékozás tárgya csak a hagyatékban meglévő vagyontárgy lehet.

Passzív tulajdonosok

Sok esetben előfordul, hogy lenne örökös, de az nem tudja továbbvinni a cég vezetését. Ugyanakkor, mivel az örökösök a családból kerülnek ki, természetesen az ő jövőbeni megélhetésük miatt fontos lenne a cégben hagyni őket. Ez egy eléggé komplex helyzet, hiszen a céget úgy kell továbbvinni, hogy abban az örökösök passzív tulajdonosok legyenek, a cég viszont prosperáljon. Ez egyébként inkább üzleti, mint jogi kérdés.

Ilyenkor célszerű lehet a vállalkozást részben a szakmai vezetők, dolgozók irányítása alá helyezni.

Az üzletrész áthelyezésére egyszerű törzsrészvény, elsőbbségi részesedés vagy munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) részeként kerülhet sor.

Ha nincs alkalmas utód, a cégvezetőnek vannak lehetőségei másképp gondoskodni a cég jövőjéről és értéke megőrzéséről Forrás: Shutterstock

Bizalmi vagyonkezelés

A cégvezető halála utáni időket a cégvezető még életében a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióval is megnyugtatóan elrendezheti. Ez egyoldalú jognyilatkozattal megvalósítható, akár szerződéssel, akár végrendeleti formában. Ezzel a vagyonrendelő (örökhagyó) tulajdonjogot, jogot, követelést vagy más forgalomképes javakat ruház át egy vagyonkezelőre és nyilatkozatot tesz a vagyon kezelésének módjára vonatkozóan.

A bizalmi vagyonkezelési szerződésben sokkal több megkötést adhat az örökhagyó, szemben a végrendelettel,

ennek megfelelően kikötheti a vagyonkezelés időtartamát (legfeljebb 50 évre), a vagyonkezelés elveit és feltételeit, a vagyonrendelő számára fenntartott jogosultságokat, a vagyonkezelő által kötelezően előírt szabályokat és a vagyonkezelő díjazásának megállapítását.

A bizalmi vagyonkezelés során az is kiköthető, hogy a vagyon bizonyos feltételek bekövetkezése esetén szálljon át a kedvezményezettekre, azaz a tényleges örökösre. Erre akkor célszerű gondolni, ha az örökös még tanulmányokat folytat, így a tulajdonosi pozícióba kerüléshez egy megfelelő feltétel lehet a tanulmányok befejezése, a diploma megszerzése. Addig a vagyonkezelő biztosíthatja számára például a tanulmányok finanszírozását.

A teljes írás az RSM.hu blogján olvasható el.