Hullámsírban fekszik Kolumbia vagyonokat érő elveszett kincse

Action off Cartagena, 28 May 1708. BHC0348
A brit hajók megtámadják a San José spanyol gályát 1708 május 28.-án.
Vágólapra másolva!
A 62 ágyúval felszerelt San José névre keresztelt gálya 1708 májusában a panamai Porto Bellóból indult útjára a kolumbiai Cartagena irányába, fedélzetén 600 emberrel és az új világ kincseivel, mintegy 200 tonna arannyal, ezüsttel és drágakövekkel. A szállítmány Peru kormányzójának tulajdonát képezte, azonban a hajó sosem érte el a biztonságot jelentő kikötőt. A San Josét brit hadihajók egy csoportja támadta meg és süllyesztette el. Három évszázadon át senki nem lelt rá a spanyol gálya végső nyughelyére, most viszont úgy tűnik a hajót és a kincset is megtalálták.
Vágólapra másolva!

A spanyol San José gálya elsüllyesztése

A spanyol örökösödési háború javában dúlt (1701–1714), mikor Charles Wager brit admirális 1708-ban Kolumbia partjaihoz hajózott. Az angol és a holland gályák ekkora már minden hajót megtámadtak, amely spanyol felségjelzéssel szelte a vizet. Különösen veszélyes volt a helyzet Cartagena és Havanna környékén, ahol a közhiedelem szerint kincsekkel megrakott spanyol hajók közlekedtek.

Ez az pletyka, amely igaznak bizonyult, az angol kapitányok füléig is eljutott.

Az a hír járta, hogy a Don Joseph de Santillan tábornok irányítása alá tartózó armada egyik hajója, hatalmas értékű rakományt szállít. A spanyol flotta tizenhét hajóból állt, köztük három nagy harci gálya, amelyek jelentős tűzerővel rendelkeztek. A capitana, azaz a zászlóshajó a San José, míg a másik két jelentős gálya a San Joachim, amelyet Villanueva admirális irányított, valamint a Santa Cruz, amelyen az altengernagy tartózkodott.

Sir Charles Wager, az admirális, aki elsüllyesztette a spanyol San José gályát Forrás: Wikimedia Commons/National Maritime Museum, Greenwich, London/David Westwood

Az armada 1708 májusában Porto Bellóban horgonyzott le, ahol kisebb összetűzés alakult ki a kapitányok között, emiatt a kincs jelentős részét a San Joséra és a San Joachimra pakolták. Emellett a városban figyelmeztették az armada tagjait, hogy naponta akár hat ellenséges hajó is cirkál Cartagena partjainál.

Az aggasztó hírek hallatán az admirálisok és a kapitányok összegyűltek, és közülük sokan azt tanácsolták, hogy maradjanak a kikötőben, amíg biztonságosabb nem lesz a tenger.

Villanueva admirális azonban nem hallgatott a többiekre és kijelentette, hogy a tenger elég széles, így kikerülhetik az ellenséges gályákat.

Az admirális május 28-án hajózott ki a teljes armadával Porto Bellóból. Június hetedikére elérték Isla de Barút, amely egy kis szigetcsoport Boca Chicától délkeletre. A szél kedvezőtlen volt, ezért nem tudták megkerülni a szigetet, így arra kényszerültek, hogy az éjszakát a parton töltsék. Reggel ismételten megpróbálták körbevitorlázni a szigetet, de megint kudarcot vallottak. Délután három óra körül sorsuk még rosszabbra fordult, amikor megpillantották az első három vitorlát a távolban, majd hamarosan a negyediket is.

Nem telt el sok idő, és már az angol lobogók is tisztán látszottak,

a gályák pedig egyenesen a spanyol hajók irányába tartottak.

Villanueva délután öt órakor rendelte el a teljes harckészültséget, amikor másfél mérföld választotta el tőlük az ellenséget.

A brit hajók megtámadják a San José spanyol gályát 1708 május 28.-án Forrás: http://collections.rmg.co.uk/collections/objects/11840.html

Az angol hajók - köztük a zászlóshajó a H.M.S Expedition, a 64 ágyús Kingston, az 58 ágyús Portland és a legkisebb a Vulture - Wager admirális irányítása alá tartoztak. A Kingstone érte el először a spanyol flottát, majd amikor a San Joachim közelébe ért, tüzet nyitott, ezzel elkezdődött a harc.

Eközben a H.M.S Expedition üldözőbe vette a San Josét, majd miután két hajó egymás mellé ért ágyúgolyók sorát zúdították egymásra. A harc nagyjából másfél óráig tarthatott, amikor hatalmas tűz ütött ki a spanyol zászlóshajó belsejében.

A beszámolók szerint mire a füst elillant, a San Josénak nyoma veszett.

A kincs ugyan megvan, de senki nem tudja felhozni

Háromszáz évig tartott a kutatás az elveszett spanyol gálya nyomában, majd 2015. december 4-én Juan Manuel Santos, Kolumbia akkori elnöke bejelentette, hogy régészek egy csoportja megtalálta a San José roncsait 30 mérföldre Cartagenától. Santos akkor megígérte, hogy a felszínre hozza a 17 milliárd dollárnyi kincset rejtő gályát, és külön múzeumban mutatja be a rakományt.

A San José azonban a mai napig a tenger fenekén pihen.

Jelenleg is vita folyik arról, hogy egyáltalán kihez tartoznak a kincsek. A roncsokat öt hónapos kutatás után találták meg, amelyben a kolumbiai haditengerészet, a tengerrégészeti intézet (MAC) és egy brit vállalat, a Woods Hole Oceanographic Institution vett részt. Egy 2013-ban elfogadott kolumbiai törvény értelmében a roncsok és a rakomány is az országhoz tartozik.

Mások azonban nem értenek egyet ezzel. A spanyol kormány szerint az UNESCO szabályai alapján őket illeti meg a San José rakománya,

hiszen végső soron spanyol hajóról van szó.

Ráadásul egy vállalat is bejelentkezett a vagyonokat érő felfedezésért. A Sea Search Armada, egy amerikai cég azt állítja, hogy 1981-ben ők találták meg a roncsot majd az információt átadták a kolumbiai kormánynak, ezért szerintük őket illeti meg a zsákmány fele. A kolumbiaiak viszont azt mondják, hogy teljesen máshol találták meg a hajót, de a koordináták titkosak.

Költséges a kincsek kiemelése

A roncs felhozatala azonban költséges és nem egyszerű feladat.

Bizonyos becslések szerint akár 60 millió dollárba is kerülhet a San José kincsének felszínre hozatala.

Emiatt a kormány meghirdette, hogy amelyik cég vállalja a rakomány és a roncsok felszínre hozását, valamint a múzeum megépítését, az megkaphatja az arany és ezüst 40 százalékát. A pályázat jelentkezési határideje 2018. április 24-e volt, viszont azóta már többször eltolták. Többen úgy gondolják, hogy a kormány a MAC-t részesíti előnyben a többi vállalattal szemben.

A pályázatra friss információk szerint augusztus 10-ig küldhetik el a vállalatok a jelentkezést. Eközben Kolumbia korábbi elnöke Juan Manuel Santos leköszönt, őt pedig Iván Duque váltja. Duque döntése lesz többek között az is, hogy miként oldja meg a roncsok felszínre hozatalát.