Nobel-díjat ért, de erőszakot és káoszt szült a 2016-os kolumbiai béke

TO GO WITH AFP STORY by Hector Velasco Revolutionary Armed Forces of Colombia (FARC) guerrillas listen during a "class" on the peace process between the Colombian government and their force, at a camp in the Colombian mountains on February 18, 2016. They still wear green combat fatigues and carry rifles and machetes, but now FARC rebel troops are sitting down in the jungle to receive "classes" on how life will be when they lay down their arms, if their leaders sign a peace deal in March as hoped. AFP PHOTO / LUIS ACOSTA / AFP PHOTO / LUIS ACOSTA

Kolumbia északi részén a marxista lázadók évtizedekig markukban tartották a kokaintermelést, és eközben véres összecsapásokba keveredtek a hadsereggel. A két fél 2016-ban kötött békét, és akkor a világ azt hitte, hogy minden megváltozik. Valójában viszont sokkal rosszabb lett a helyzet, mint valaha volt.

A béke, amely újabb véres fejezetet nyit Kolumbia történetében

Kolumbia egykori elnöke, Juan Manuel Santos 2016-ban kötött békét a FARC (Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia) gerilláival, ezért pedig Nobel-békedíjat is kapott, annak ellenére is, hogy az ország jelentős része elutasította a béke feltételeit. Kolumbiában népszavazást tartottak, ahol 50,2 százaléka a megállapodás ellen voksolt,

a kongresszus viszont ezt nem vette figyelembe, és elfogadta az egyezményt.

Santos azt ígérte, hogy a megállapodás a gerillákkal biztonságosabbá teszi az országot, a kokaföldek helyére pedig más, legális ültetvényeket telepítenek. Ebből eddig semmi nem valósult meg. A területet - amelyet egykoron brutálisan, de szervezetten irányított a FARC - mára a kartellek vették át, valóságos káoszt teremtve.

Juan Manuel Santos átvette a Nobel-békedíjat Forrás: AFP/Haakon Mosvold Larsen

A farmereknek olyan sok védelmi pénzt kell fizetniük a maffiának, hogy gyakorlatilag nem tudnak bevételt szerezni a kakaó, de még a kokain eladásából sem. Az egykori gerillák megelégelték a helyzetet, és újra fegyvert ragadtak, a gyilkosságok száma az egekig szökött, sorra zárnak be az iskolák és ezrek menekültek el a térségből.

Csak a főnök változott, az üzlet a régi

Ariel Avila, a Peace and Reconciliation Foundation politikai elemzője szerint nem történt jelentős változás, csupán a különböző bűnszervezetek újraosztották a területeket. Ez részben amiatt történhetett meg, mert a kormány nem kezelte időben a helyzetet. A kormány négy éven át tárgyalt a FARC gerilláival, de a megállapodást követően ismét magára hagyta a szervezet által irányított régiókat, az úgynevezett FARC-zónákat.

Az ország új elnöke, Ivan Duque rekordmértékű kokain-előállítással néz szembe, miközben a vidéki térségeket elfoglalták a gerillák, a FARC és a magánhadseregek. Duque szerint a kokacserje, amelyből végső soron a drogot készítik, hatalmas veszélyt jelent a nemzetre. ezért repülőgépekből permetezett vegyi anyagokkal próbál leszámolni az ültetvényekkel. Amennyiben ez nem válik be, magukkal a farmerokkal teszik tönkre a földeket.

Ez a megoldás viszont a helyi családok egyetlen megélhetését veszi el.

Ezt már a békekötés után is meg kellett volna tennie a kormánynak, azonban amint a FARC aláírta a szerződést, ők elhagyták az érintett térségeket, ahova pillanatok alatt visszatértek a félkatonai csoportok, majd elfoglalták a falukat és ültetvényeket.

Illusztráció Forrás: AFP/Raul Arboleda

Egyetlen kokacserje-ültetvényt sem számoltak fel Santos elnöksége alatt, ezzel pedig egy másik projekt is elbukott, amely a volt gerilláknak teremtett volna munkát az új, legális ültetvényeken. Egy "visszavonult" lázadó szerint teljesen kisemmizte őket az állam, a kartellek és a gerillák viszont 800 ezer pesót, azaz 280 dollárt fizetnének neki havonta, hogy csatlakozzon a soraikba.

Háború dúl a lázadók és a drogkartellek között

Rogelio egyike volt annak az ezer FARC-tagnak, akik aláírták a kormánnyal kötött megállapodást, a tavalyi év végén viszont megalapította saját gerillacsapatát, amelyhez már rengeteg szakadár csatlakozott.

A FARC katonái Forrás: AFP/Luis Acosta

A gerillák újbóli felbukkanása erőszakhullámhoz vezetett a régióban, ahol jelenleg a Clan del Golfo nevű drogkartell vette át az irányítást, ők pedig mindenkivel végeznek, aki segít a szakadároknak.

Rogelio csapatának egyik tagja - Picino - szerint azért döntöttek a harc mellett, mert a kormány nem teljesítette a békeszerződés pontjait.

A kolumbiai nagyvárosokban valóban csökken az erőszak, viszont az olyan régiókban, mint Tumaco és a venezuelai határ mentén folyamatos a harc. A békekötés óta a 25 ezer lakosú Ituango lett a világ legveszélyesebb területe, miután idáig 43 embert gyilkoltak meg.