MNB-alelnök: 2020-ra megszűnhet Magyarország nettó 10 százalékos külső adósságállománya

2018.08.18. 11:36

Bár Magyarország adósság-besorolása egy éve változatlan, már korábban pozitív kilátást rendelt hozzá a három nagy hitelminősítő közül kettő, az S&P és a Fitch Ratings. A magyar makrogazdasági alapok és a pénzintézetek helyzete ugyanis stabil, ám a nemzetközi pénzügyi környezet – főként a török események hatására – az utóbbi hónapokban némileg romlott.

Az S&P hitelminősítőnél tavaly augusztus óta BBB mínusz kategóriában, pozitív kilátással szerepel a magyar államadósság besorolása, ami megegyezik a másik két nagy hitelminősítő, a Moody's és a Fitch Ratings osztályzatával (a kilátás a Moody's esetében stabil). Az S&P utoljára februárban foglalkozott a magyar besorolással, amikor közölte: 12-18 havi távlatban felminősítheti ezt az adósosztályzatot. Ehhez a következő feltételeket szabta:

  • a hitelezés további fellendülése,
  • a gazdasági növekedés 3-3,5 százalék körüli éves emelkedése,
  • a folyó fizetési mérleg többlete,
  • a tartósan alacsony államháztartási hiány, és
  • a bankrendszeren belüli nemteljesítő hitelek arányának mérséklődése.

Az elmúlt évek felminősítéseit mindhárom nagy hitelminősítő a pénzügyi mutatók javulásával indokolta, ezen belül a gazdasági növekedés növekedését, az államadósság csökkenését, az alacsony államháztartási hiányt, és a külső sérülékenység csökkenését emelték ki.

A nem pénzügyi szektorok devizaadóssága MagyarországonForrás: MNB

Az S&P esetében különösen nagy súllyal vették figyelembe

  • az egy főre jutó reál GDP emelkedését,
  • a külföld felé eladósodottságot, az államadósság GDP-arányos változását,
  • a kamatkiadások alakulását, és
  • az államháztartási hiány mértékét.

Egy esetleges felminősítéssel kapcsolatban Nagy Márton, a jegybank alelnöke augusztus elején úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság fundamentumai már sokkal inkább hasonlítanak a jelenleginél eggyel jobb, »BBB« osztályzattal rendelkező országokéra, azaz Magyarország az újabb felminősítés kapujához érkezett.
A jegybank alelnöke kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntéseiben is meghatározó szereppel bírtak. A Fitch esetében kiemelendő, hogy két kulcsfontosságú mutató, a nettó külső adósság, valamint a reál GDP-növekedési ütem már lényegében a hasonló vagy eggyel jobb besorolással rendelkező országok átlagát közelíti.

A két tényezőben bekövetkezett javulás már külön-külön önmagában lehetővé teheti a felminősítést - tette hozzá Nagy Márton.

 

Magyarország külső adóssága és a vállalatok devizaadóssága (tulajdonosi hitelek nélkül)Forrás: MNB

Magyarország nettó külső adóssága az évtized eleji 70 százalék körüli GDP-arányos rekordszintekről mára töredékére, 10 százalék közeli szintre csökkent, és a kedvező tendenciák folytatódásával 2020-ra várhatóan eltűnik. Emellett az ország átlagos GDP növekedése az elmúlt 5 évben fokozatosan emelkedett, a következő években pedig stabilan, 3-4 százalék körül szinten marad, amit szintén pozitívan értékelhet a hitelminősítő.
Az S&P-vel kapcsolatban az MNB alelnöke elmondta, hogy itt a bankrendszer értékelése jelenti a szűk keresztmetszetet a felminősítés szempontjából. Utóbbi intézet a nem teljesítő hitelállomány csökkenését, a hitelezési folyamatok fenntartható javulását, valamint a bankszektor külső forrásokra való ráutaltságának mérséklődését tartja kiemelt fontosságúnak. Az S&P az elmúlt két értékelésében már elismerősen nyilatkozott e téren, és a szakértői számítások szerint az elmúlt egy évben bekövetkezett újabb kedvező változások bizakodásra adhatnak okot. A háztartási 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya 2014-ben még 20 százalék felett volt, míg 2018 első negyedévére 6,1 százalékra csökkent. A vállalati hiteleknél szintén markáns a csökkenés, hiszen 17 százalékról 3 százalék közelébe mérséklődött az arány, és mindkét csoportban további mérséklődésre lehet számítani a következő években.
Nagy Márton azt is elmondta, hogy a piaci szereplők is folyamatosan értékelik az országot, és a magyar államadósság hitelkockázatának piaci mérőszámai, például a CDS-felárak azt mutatják, hogy a befektetők már inkább magasabb kategóriába sorolják Magyarországot. A pénzügyi válság során 600 bázispont fölé emelkedő 5 éves CDS-felár mára töredékére, 85 bázispontra csökkent.

A vállalatok exportarányos devizaadóssága (2017)Forrás: MNB

Nagy Márton MNB-alelnök Miért nem jelent kockázatot a magyar vállalatok devizaadóssága? címmel ma megjelent elemzésében, illetve a távirati irodának adott interjújában azt emelte ki, hogy a feltörekvő országokban jellemző emelkedéssel szemben hazánk GDP-arányos tulajdonosi hitelek nélküli bruttó külföldi adóssága 2010 óta megfeleződött, és a legfrissebb adatok szerint 60 százalék alá mérséklődött. A folyamat mögött számos jegybanki és gazdaságpolitikai lépés mellett a jelentős többletet mutató folyó fizetési mérleg áll - utóbbi várhatóan a jövőben is fennmarad, így hazánk jelenleg mintegy 10 százalékos nettó külső adóssága 2020-ra megszűnhet. A külső adósságmutatókkal összhangban az ország devizaadóssága is mérséklődött, és a legfrissebb adatok szerint a GDP 56 százalékára csökkent.Az állam GDP arányosan 20 százalék alatti devizaadóssága az elkövetkező években is csökkenni fog, és nincs szükség devizakötvény kibocsátásra - tette hozzá Nagy Márton. A jegybank alelnöke kifejtette, hogy a vállalati szektor bruttó devizaadóssága a GDP 40 százaléka alatt tartózkodik, míg tulajdonosi hitelek nélkül ugyanez az arány közel felét teszi ki. 

A hitelminősítő intézetek naptára szerint a Fitch Ratings augusztus 31-re, míg a Moody's november 23-ra ütemezte a hazai adósságbesorolás idei utolsó felülvizsgálatát.